bölcs. s theol. doktor, r. k. plébános, szül. 1787. márcz. 25. Horvát-Zsidányban (Sopronm). szegény sorsú szülőktől; kilépvén az elemi iskolákból, Nagy-Udvardon, gróf Niczky kastélyában mint fütő nyert alkalmazást, hol magánszorgalom útján és titokban annyira elsajátította a latinnyelvet, hogy lehetővé tette kiképeztetését. Ugyanis a gróf észrevette észtehetségét és bámulatos szorgalmát és maga járt utána, hogy a kályhafütőből ember legyen. 1818-ban győri s 1819-ben pesti növendékpap volt és 1819. augusztus 30-án pappá szenteltetetvén, nemsokára a bölcseleti s theologiai oklevelet is megszerezte magának. Mint plébános szülőföldén kezdte meg működését, honnan 1844-ben Peresznyére (Sopronm.) ment. Kitünő s nagy hírben álló mathetmatikus volt. Meghalt 1852. jún. 8. Peresznyén.
Munkái:
Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum planetariorum theoria errorum pluribus demonstrat argumentis. Pesthini, 1818.
Méltánylása azon beszédnek, melyet az ez évi Hirnök 47-ik száma szerint június 12-ik napján a jelen országgyűlés 17-ik kerületi ülésben a vallásbeli szabadságra s az oskolák magyar nemzeti oskolákká átalakítására nézve egy káptalani követ mondott. Kőszeg. 1843. 3.
A földmozgásról...
A peresznyeiek ártatlansága... 1848. (Ezzel beigazolta azon elterjedt gyanunak alaptalanságát, mintha a Viss és Peresznye között vívott ütközet alkalmából egy elesett huszár halálát peresznyeiek okozták volna, minek következtében a falu meg is kiméltetett a felpörzsöltetéstől.)
Kéziratban: Juranits György mathematikai kérdésének meghatározása. (Tudós értekezések gyűjteménye 188-256. 1. a m. n. múzeumban.)
Schematismus Jaurinensis 1847. 141., 233., 1853. 194. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr. IV. 54. l.
Magyar Szion 1891. 461. l.