Kezdőlap

Jósika Miklós (branyicskai báró),

magyar regényíró, cs. kir. kamarás, a Kisfaludy-társaság első elnöke, a m. tudom. akadémia tagja, az 1848-49. honvédelmi bizottmány tagja; b. J. Miklós és Lázár Eleonora fia, szül. 1796. ápr. 28. Tordán; anyját gyenge gyermekkorában (1799.) elvesztette s apai nagyanyjának (Bornemisza Anna) házában s felügyelete alatt növekedett, 1804-től a kolozsvári convictusban, különféle, többször változó nevelők vezetése alatt, kik közt legnagyobb hatással volt reá Lenoir Dubignon d'Armand franczia emigráns ezredes, míg a kolozsvári convictusba nem vitetett, hol a jogot elvégezvén a classikusokkal is megismerkedett; a magyar irodalmat már atyjánál, ki a tudomány nagy nevelője volt és szép könyvtárt gyűjtött, alkalma volt megismerni. 1811-ben, saját óhajtása szerint, katona lett a szavójai dragonyos ezredben és Szászországban, 1812-ben Galicziában, 1813-1814. Olaszországban élt; ez utóbi helyen részt vett a francziák elleni hadjáratban és a Mincio melletti ütközetben kitüntetvén magát, 1814. febr. 8 a csatatéren neveztetet ki főhadnagygyá s márcz. 18. kapitánynyá a Coloredo gyalogezrednél. Néhány hétre Erdélybe utazott; honnét visszatértekor párbaja volt, melynek maradványa mindig meglátszott arczán. 1815-ben részt vett a francziaországi hadjáratban és e közben megismerkedett a párisi élettel, irodalommal és művészettel. 1816-tól 1818-ig Bécsben állomásozott; 1817-ben eljegyezte Kállay Leo leányát, Erzsébetet, kit 1818-ban kilépvén a katonaságtól, nőül vett. Azután részint Szabolcsvármegyében Napkoron, apja birtokán, részint Erdélyben visszavonulva irodalmi tanulmányainak és költői álmodozásainak élt; azonban szerencsétlen házasságát, miután áttért az ev. ref. hitre és Szurdokra költözött, 1834. nyarán tényleg felbontotta. Erdély közéletében1834-ben kezdett szerepelni, midőn az ottani országgyűlésen félénken és tartózkodva bár, de határozott szabadelvű irányban lépett föl a megtámadott közvélemény védelmére. Természeti félénkségével és túlszerénységével maga sem érezvén magát közéleti szereplésre hivatottnak, egészen az irodalomnak kezdett élni s azontúl Pestre tette át lakását és csak a nyarat szokta regényes fekvésű hunyadmegyei jószágán, Szurdokon tölteni, a szép természet kebelén. Keresve képeket és lelkesülést regényei számára. Bajza s Vörösmarty buzdítása birta reá, hogy erdélyi mágnás rokonai s barátai ellenzése daczára fellépjen Abafi cz. regényével, melyről, kétségkívül egyik legjobb művéről, a Figyelmezőnek birálója Szontagh Gusztáv, elragadtatva az új tünemény szépségei által, jónak látta birálatát e szavakkal kezdeni: «Uraim, le a kalapokkal!» Erre csakhamar a m. tudom. akadémia 1836. szept. 10. az igazató tanács tagjává, (1843. okt. 7. tiszteletivé), a Kisfaludy-társaság létrejöttekor (1836. nov. 12.) tagjává, 1840. febr. 1. igazgatójává s 1841. október 12. első elnökéve (1845. jan. 28. másodizben) választotta. Pesten tartózkodása alatt 1836-ban megismerkedett báró Podmaniczky Juliával, kivel tiz évig járt jegyben és kit csak 1847. augusztusban, miután válópere véget ért, vehetett nőül. Mint Közép-Szolnok követe 1848-ban részt vett az erdélyi országgyűlésen és a július 2-án megnyilt első képviseleti országgyűlésre mint a főrendi ház tagja Pesten jelent meg; később a honvédelmi bizottmány egyik tagjává szemeltetett ki s a kormányt e minőségben Debreczenbe, Szegedre s Aradra is követte. Kossuth kormányzósága idején a kegyelmezési legfőbb törvényszék tagjává neveztetett ki. A világosi gyásznapok után nejével együtt Lippára bujdokolt. Itt váltak el egymástól. J. rábeszélte nejét, hogy a menekülés megkönnyebbítése végett külön-külön menjenek külföldre. Találkozó helyül Lipcsét tűzték ki. Álutakon bolyongva jutottak el oda. J. előbb érkezett meg mint felesége s álruhában, mint angol molnár, idegen név alatt bujdosott a városban, a hol a gyanakvó osztrák hatóságok folytonosan zaklatták. Néhány napi tartózkodás után kiutasították a városból, a nélkül, hogy nejével találkozott volna. Nem akart a hatósággal ellenkezni, összeszedte csekély pogygyászát és gyalog indult meg Lipcséből, maga sem tudta hova. A város határában találkozott nejével, a ki sok veszély leküzdése után éppen akkor ért a város falai alá. Egy ideig Thüringiában húzódtak meg Bülow bárónőnél és itt határozták el, hogy Brüsselbe mennek. 1850. jan. 5-én őt is megidézte a rendkivüli hadi törvényszék és mint felségsértőre s lázadóra kimondta a halálos ítéletet; Pesten 1851-ben az újépület mögötti téren ezt rajta s 35 társán in effigie végre is hajtották. A sok szenvedéstől megtört Jósikát búskomorság fogta el. Érzéketlen lett minden iránt. Hazája jövője felől sötét sejtések gyötörték és elrabolták minden nyugalmát. Brüsselbe érkezésükkor még mintegy kétezer forintnyi vagyonkájuk volt. Magyarországi birtokaikat a hadi törvényszék lefoglalta, rokonaikkal nem érintkezhettek, s így senkijök sem volt, a kitől segélyt várhattak. Neje csipkeűzlete mellett, fordítgatta németre férje regényeit és azoknak kiadót szerzett; később J. regényeit is kiadhatták névtelenül és így mindez idővel gondtalan anyagi életet biztosított számukra. Pár év után elérte legforróbb vágyát: házat építtetett Brüsselben, körülötte kis kertet rendezett be s mindent úgy, a mint azt egykor a szurdoki lakban látta. Ujra feltámadt boldogságukat J. betegeskedése zavarta meg. 1859-ben J. vezetése alatt központi iroda állíttatott fel az emigransok számára, hogy minden világlappal érintkezvén, folyton napi kérdéssé tegye a magyar ügyet és tartsa iránta ébren az érdeklődést; nov. 1. kezdte meg működését; J. e tárgyban 130 levélnél többet váltott Kosuthal. Az élénk működés azonban 1861. máj. a pénzhiányon akadt fenn. Az ekkor már Európaszerte népszerű író hetven év terhe alatt roskadozni kezdett. Lelke, szelleme erős volt még mindig, de a teste kimerült a folytonos küzdelemben. Csak rövid ideig laktak az új otthonban. J. betegsége miatt az enyhébb éghajlatú Drezdába költöztek át. Itt érte Jósikát az a csapás, hogy magyarországi kiadói minden alapos ok nélkül felmondották neki szerződéseit. Kis tőkéje hamar felemésztődött és kénytelen volt brüsseli házát eladni, hogy megélhessen. J. betegeskedése napról-napra sulyósbodott; hasztalan volt neje önfeláldozó ápolása: a kor pusztító erejével nem tudott versenyezni a hitves szeretete. J. 1865. febr. 27. meghalt. A m. t. akadémiában Greguss Ágost titkár tartott felette 1866. febr. 6. nekrologot, a Kisfaludy-társaságban pedig Jókai Mór 1867. febr. 5. emlékbeszédet. A Kisfaludy-társaság 1888. febr. 1. elhatározta arczképének lefestését, a mit Ábrányi Lajos teljesített. 1894. máj. 5. pedig megünnepelte születésének százados évfordulóját, mely alkalommal a Strobl Alajos által közadakozásból készített mellszobra bemutattatott és Gyulai Pál elnök megnyitó beszédet tartott, Tóth Lőrincz a társaság tagja olvasott felőle bővebb emlékezéseket, Endrődy Sándor pedig magasztaló verset. A társaságnak azt a szándékát, hogy hamvait és utána elhalt nejét a külföldről hazaszállíttassa, megelőzte ifj. Jósika Samu báró kegyelete, ki Jósikának egyik unokáját bírja hitvesül és a ki a drága hamvakat a drezdai sírkertből saját költségén haza hozatta s a kolozsvári temetőben 1894. ápr. 25. elhelyeztette.

Költeményei, czikkei, beszélyei s regényei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Felső-Magyarországi Minerva (Kassa, 1828. költemények: Az arabs és a gyilkos, Ember, Rejtett igék, F. Muraközi Gábor aláírással); Nemzeti Társalkodó (Kolozsvár, 1836. II. 6. sz. Az Irány és Vázlatokról Somosy úrhoz); Rajzolatok (Pest, 1837. Decebal, Solyom álnévvel); Athenaeum (Pest, 1837. Könynyelműek, mutatv., A szuttin, A mohilok gyöngye, ez az erdélyi Házi Segédben is 1842. és németül az Irisben. Pest, 1840., 1838. Csehek Magyarországban, mutatv., 1839. Merkur Vid, Isten és ördög, A beduin leánya, 1840. A puszta s Palazzo ducale, mutatványok Zrinyi a költőből, 1842. A stilista, Alt Móricztól, 1843. Szamosujvári gyűlés, mutatv. Zrinyi a költőből, A nemes ábrándozók, Alt Móricztól); Emlény (Pest, 1837. Bájvirág, 1838. A hűtlen hív. 1839. A béke nemtője, 1840. Rózsa Mária, 1841. A völgy rózsája, 1844. Tibod a jegyző); Budapesti Árvízkönyv (II. 1839. Adorjánok és Jenők, szomj. három felv., először adatott a pesti nemzeti színházban 1838. máj. 12., másodszor 1839. febr. 15. és 1841. jan. 31.); Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1841. A beduin leánya, II. 1841. Helione, III. 1842. Herculanum, IV. 1844. Bornemisza Anna, V. 1846. Beszéd, melylyel a VII. közülést megnyitotta, VI. 1846. Beszéd, melylyel a VIII. közülést megnyitotta, Tündérvár, azIlmérek, VII. 1849. Beszéd, melylyel a IX. közülést megnyitotta); Nemzeti Almanach (Pest, I. 1841. Vész és üdv); M. Életképek (Pest, 1843. II. A falusi lelkész); Honderű (1843. Freskóképek, Alt Móricz névvel, Brunhild, 1844. Mutatvány az Élet útjai és Akarat és hajlam cz. regényekből, Adolfine, regény levelekben, 1845. Telivér mágnásgyűlölő, Alt Móricztól, Most is egykor, 1846. Diamante, Humoristikai éltkép); Aradi Vészlapok (Pest, 1844. Vízözöni kép); Életképek (1843. II. A falusi lelkész, 1844. Akarat és hajlam. elb., Az Isten ujja, regény levelekben, 1847. A titkos tribunok szent Anna tavánál, Annia, egy kép 1280-ból); Budapesti Hiradó (1844. 95. sz. Válasz Dessewffy Emil gróf levelére, 1845. 106. sz. báró J. M. levele gróf Dessewffy Emilhez az Akarat és hajlam irányáról); Őrangyal (Pest, 1845. A két szomszéd, 1846. A hogy Isten akarja, 1847. Gazdagság nem boldogság); Pesti Divatlap (1845. 12. sz. Nyilatkozat, 1848. 26. sz. Egy éj Sulowban); Nemzetőr (1848. Kolozsvár, máj. 14.); Pesti Hirlap (1848. Erdélyi levelek cz. vezérczikkek); Nordischer Wanderer (1850. Altes Haus, neue Liebe); Reguly album (1850. A különcz); Pesti Röpívek (1850. A Mailly család cz. német eredeti regényéből mutatvány); Magyar Hirlap (1850-51. Brüsseli levelek. 1850. 540-549. sz. A XVIII. száza dúj öntetben); Remény (1851. Az apácza kolostor); Nagy-Enyedi Album (Pest, 1852. Ara a halottas ágynál); Losonczi Phönix (1852. III. A tábor, mutatvány); Divatcsarnok (1853. Dugárus, Visegrád, mutatványok, 1854. Ágota és Regina, mutatv. a Szegedi boszorkányokból, 1857. Egy igaz ember. A vándor kérő, vígj. egy felv., 1858. A tengeren, Kakukszó, 1859. A várnák); Vasárnapi Ujság (1855. 25., 27. sz. Rendkívüli műtárlat); Vas Gereben Nagy Naptára (1855. Életregény poharazás közben); Nemzeti Képes Naptár (1856. Kettő egy helyett); M. Sajtó (1856. 93. sz. Egy kis jegyzet Brassai Kritikai Lapjára, 1861-62. Brüsseli levelek, 1861. 210. sz. Válasz Juhász György román pap czikkére); Szigeti Album (1860. A harang); Hölgyfutár (1862. 33. sz. A Rákóczi nótáról); Növilág (1863. Egy eredeti ember); Részvét könyve (1863. A paplak, A prikulics, mutatv. «a szegény ember dolga csupa komédia» cz. regényből); Alföldiek Segély-Albuma (1864. Érzés, Érzelgés); Fővárosi Lapok (1865. I. A hét Losonczy kisasszony.)

Munkái:

Irány. Kolozsvár, 1835. (Ism. Kritikai Lapok 1836. VI. szamosy-Szontagh Gusztáv.)

Vázolatok. U. ott, 1845. (Ism. Kritikai Lapok 1836. VI. Szontagh G.).

Abafi. Pest, 1836. két kötet. (J. regényei 1., 2. kötet. Ism. Tudom. Gyűjtem. 1836. VI. Szalay László, Figyelmező 1838. II. 25. sz. Tornay-Szontagh G., 2. kiadás. U. ott, 1839. Díszkiadás. U. ott, 1851. Egy köt. három aczélm., 3. k. U. ott, 1854. Ism. P. Napló 1854. 65. sz. 4. k. 1857. 5., k. 1864. U. ott, 6. k. J. regényei 1. 2. Bpest, 1876., 7. k. 1887. Egy kötet., 8. k. 1895. U. ott, Kis Nemzeti Múzeum 10. Pest. 1871. Németül: Lipcse, 1838. Treumund-Steinacker Gusztávtól és Pest, 1839. Klein Hermanntól.)

Zólyomi. Pest. 1836. (J. regényei 3. k. Ism. Tudom. Gyűjt. 1836. VI. Szalay László. Figyelmező 1837. I. 18. sz. Tornay-Szontagh G., 2. kiadás 1839., 3. k. 1854., 4. k. 1855., 5. k. J. regényei 3. 1860. U. ott. 6. k. Bpest, 1878., 7. k. U. ott, 1891. Németül: Pest, 1839. Klein Hermanntól.)

Könnyelműek. Pest, 1837. Négy rész két kötetben. (J. regényei 4., 5., Ism. figyelmező 20. sz. Tornay-Szontagh G., Honművész 35. sz. 2. kiadás 1841. 3. k. 1854., 4. hibásan 3. k. 1858. U. ott, 5. k. J. regényei 15., 16. Egy kötet. Németül: Pest, 1839. Klein Hermanntól. Szerbül: Szabadka, 1846. Prokopcsányi Tódortól.)

Az utolsó Bátori. Pest, 1837. Három kötet. (J. regényei 6-8. k. A m. tudom. akadémia által 200 aranynyal jutalmaztatott. Ism. Figyelmező II. 22-24. sz. Toldy F., Honművész 96. sz., A censurai példány megvan a m. n. múzeum kézirattárában 2. kiadás 1840., 3. k. 1854., 4. k. J. regényei 4-6. 1860., 5. k. 1868. U. ott, 6. k. Bpest, 1881., 7. k. U. ott, 1891. Egy kötetben. Németül: Pest, 1839. Schwarz J.-től.)

A csehek Magyarországban. Korrajz I. Mátyás idejéből. Pest, 1839. Négy rész. (J. regényei 9-12. Ism. Rajzolatok, 2. k. 1845. 3. k. 1857., 4. k. 1864. U. ott, 6. k. J. regényei 7-10. Bpest, 1874. 6. k. 1895. U. ott. Németül: Pest, 1840. Klein Hermanntól.)

Élet és tündérhon. Kisebb regények. Pest, 1840. Három kötet. (J. regényei 13-15. I. Decebal, Merkur Vid, II. Isten és ördög, Bájvirág. A mohilok gyöngye, III. A beduin leánya, A hűtlen hív. szuttin, 2. kiadás 1842-43., 3. k. 1858. 4. k. J. regényei 92., 93. Bpest, 1895. Németül: Pest, 1839 és 1841. Klein Hermanntól. A hűtlen hív cz. beszély megjelent csehül Mayerhoffer Gusztáv Narcis ford. Prága, 1894.)

Zrinyi a költő. Regényes krónika a XVII. századból. Pest, 1843. Négy kötet. (J. regényei 16-19., I. részének kézirata a m. n. múzeumban. 2. kiadás 1857., 3. k. J. regényei 11-14. U. ott. 4. k. Bpest, 1887. Egy kötetben. Németül. Pest, 1844. Treumund-Steinacker Gusztávtól.)

Viszhangok. Kisebb regények. Pest, 1844. Két rész. (J. regényei 20., 21., I. Ábránd és való, Vész és üdv, Rózsa Mária, Herculanum, II. Silvio Foscari, A völgy rózsája, Helione, Bornemisza Anna. Ism. Életképek 1844. I. Császár F., 2. czím-kiadás 1859., 3. k. J. regényei 7., 8. 1860. U. ott, és J. regényei 87., 88.)

Az élet útjai. Pest, 1844. (Ism. Pesti Hirlap 1844. 346. sz., J. regényei 22., 2. k. 1858. U. ott, J. regényei 91. Bpest, 1895.)

Szív rejtelmei. Kisebb regények. Pest, 1845. két rész (J. regényei 23., 24. I. A falusi lelkész, Brunhild, Tibod a jegyző, A béke nemtője, II. Adolfine. Vízözöni kép, 2. kiadás. U. ott, 1859., 3. k. J. regényei 75., 76. Bpest, 1886.)

Ifjabb Békesi Ferencz kalandjai. Irta Alt Móricz. Bpest, 1844-45. két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1881. Ism. Főv. Lapok 212., 216. sz. dr. Badics Ferencz, Egyetértés 285. sz. Koszorú VI. Új kiadás U. ott, 1885. Ism. Egyetértés 155. sz.)

Egy házasság a nagyvilágban. Tryvelian szerzőjétől (Miss Burney), fordítás. Pest, 1844. Két kötet. (J. külföldi regényei 1., 2. rész)

Toussaint. Regény. Irta Mügge Tivadar, ford. Pest, 1844-45. Nyolcz kötet. (J. külföldi regényei 3-10. rész., 2. kiadás: Egy néger szabadsághős cz. U. ott, 1872. Hat kötet. J. regényei 44-49.)

A két Barcsai. Dráma négy szakaszban. Pest, 1845. (Először adatott a pesti nemzeti színházban 1844. aug. 27. Ism. Honderű II. 10. sz., P. Divatlap 10. sz., 1848. 2. sz., Főv. Lapok 1880. 68. sz., Pesti Hirlap 1880. 80. sz. A censurai példány megvan a m. n. múzeum kézirattárában.)

Akarat és hajlam. Regény. Pest, 1846. két kötet. (J. munkái, új folyam 1., 2. rész. Előbb a Budapest Hiradó 1845. tárczáiban; ez volt azelső magyar tárczaregény; 2. kiadás J. regényei 60., 61. Bpest, 1878.)

Regényes képletek. Pest, 1847. (J. munkái, új folyam 3-5. rész. I. Istenujja, levelekben, Most és egykor, A tündérvár, Diamante, Váradi diák, III. Végnapok, Szeraph, Király és koldus. Ism. Budapesti Hiradó 612., 613. sz. Szépirodalmi Szemle I. Erdélyi János. 2. kiadás. J. regényei 89., 90. Bpest, 1895. Kovács Imre 1852-ben Ungarnund spanierin czímű regényt adott ki Lipcsében két kötetben, melyet mint J. után való átdolgozást nevezett meg; J. azonban ezt nem fogadta el saját munkájának. Kertbeny szerint az a Regényes Képletekből vett tárgynak kibővítése.)

Egy kétemeletes ház Pesten. Pest, 1847. (J. munkái, új folyam 11. rész, 2. kiadás. J. regényei 52. Bpest, 1874. Lang által a német színpad számára feldolgoztatott.)

Jósika István. Regény. Öt kötet. Pest, 1847. (Ism. Életképek 1847. II., 2. kiadás J. regényei 36-40. U. ott, 1871., 3. k. Bpest, 1891. Egy kötet. Németül: Jósika Juliától. Lipcse, 1851.)

Die Familie Mailly. Original Roman. Leipzig. 1850. Két rész.

Zur Geschichte des ungarischen Freiheitskampfes. Authentische Berichte. Leipzig, 1851. Két kötet, (Eredetileg J. magyarul írta s neje Jósika Julia fordította németre.)

Egy magyar család a forradalom alatt. Korrajz. 1-4. kötet. Braunschweig, 1852. 1-4. kötet utánnyomásával az 5-10. kötetei Pesten, 1861-62. 3. kiadás. Bpest, 1897. sajtó alatt.)

Eszther. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Névtelenül. Ism. P. Napló 960. sz., 2. kiadás. J. regényei 56., 57., Bpest, 1877. Két kötet. 3. k. J. regényei 25., 26., U. ott, 1889.)

Nagyszebeni királybiró. Regény, az «Eszther» szerzőjétől. Pest, 1853. Három kötet. (Ism. P. Napló 1001. sz., Divatcsarnok 44. sz., 2. kiadás J. regényei 56., 57. Bpest, 1877. Két kötet.)

A gordiusi csomó. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Ism. P. Napló 1110. sz., 2. kiadás. J. regényei 72-74. Bpest, 1884.)

A zöld vadász. Regény. Pest, 1854. Három kötet. (Ism. P. Napló 119. sz., 2. kiadás J. regényei 41-43. U. ott, 1871. 3. k. Bpest, 1892. Németül Jósika Juliától. Lipcse, 1851.)

A szegedi boszorkányok. Regény. Pest, 1854. Három kötet. (Ism. P. Napló 280. sz., 2. kiadás. J. regényei 53-55. Bpest, 1874. Németül: Jósika Julia Europ. Bibl. 1201-1203. Wurzen, 1863.)

A tudós leánya. Pest, 1855. Három kötet. (Ism. Criticai Lapok Brassai, Családi Lapok II. 11. sz., Divatcsarnok 69. sz. 2. kiadás. J. regényei 69-71. Bpest, 1884.)

Jő a tatár! Regény. Pest. 1856. Négy kötet. (2. kiadás. J. regényei 62-64. Bpest, 1878. Három kötet. 3. k. U. ott, 1895.)

Pygmalion, vagy egy magyar család Párisban. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (Ism. M. Sajtó 1855. 147. sz. Hölgyfutár 1856. 128., 129. sz. Szegfi Mór, 2. kiadás. J. regényei 65-66. Bpest, 1881.)

A rom titkai. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (Előbb a P. Naplóban I. 75-140. sz. és II. 1-8. sz., Ism. Budapesti Hirlap 1856. 84. sz. Salamon F., Pesti Napló 281. sz. M. Sajtó 112. sz. 3. kiadás. J. regényei 27., 28. Bpest, 1886.)

Hunyadi Mátyás király. Pest. 1856. és 1872. (J. után a Vasárnapi Könyvtár I. 3. Ism. M. Sajtó 123. sz.)

A rejtett seb. Regény. Pest, 1857. Két kötet. (2. kiadás J. regényei 67., 68. Bpest, 1882.)

Két Királynő. Pest, 1857. Három kötet. (Előbb a M. Sajtóban 1856. 157. és köv. sz., 1857. I. 29-95. sz., 2. kiadás J. regényei 50-53. U. ott, 1871.)

A hat Uderszki leány. Regény. Pest, 1858. Hat kötet. (Az 1-3. kötet előbb a M. Sajtóban 1857. II. 147. és köv. sz. 2. kiadás. J. regényei 29-32. U. ott. 1869. Négy kötet. 3. k. 1884. 4. k. 1894. U. ott.)

Regény és regényitészet. Pest, 1858.

Régibb és ujabb novellák. Pest, 1859. Négy kötet. (I. és Ilmérek, Az emrődi kisértet. Éltregény poharazás közben, II. Egy igaz ember. A XXIII. század új öntetben, Kettő egy helyett, III. Egy anya, Annia, IV. A különcz, A tengeren, Egy éj Sulowban, 2. kiadás. J. regényei 77-80. Bpest, 1880. Egy kötetben.)

Elbeszélések. Pest, 1859. (Bájvirág, Vész és üdv. Mohilok gyöngye. Vasárnapi Könyvtár III. 9. 3. kiadás. Bpest, 1882.)

Az első lépés veszélyei. Pest, 1860. Két kötet. (2. kiadás. J. regényei 58., 59. Bpest, 1877. A 25-39. sz. munkái névtelenül Eszther stb. szerzőjétől czímzéssel jelentek meg.)

A két barát. Történelmi regény. Pest, 1860. Négy kötet. (J. újabb regényei 1-4., 2. kiadás. J. regényei 33-35. U. ott, 1869. Ez és a következő munkái ismét neve alatt jelentek meg.)

A magyarok őstörténelme. Pest, 1860. Három kötet.

Második Rákóczi Ferenc. Pest, 1861. Hat kötet. (J. újabb regényei 5-10. Irta 1852-ben, 2. kiadás. J. regényei 17-24. U. ott. 1862. Négy kötet, 3. k. Bpest, 1891. Németül: Jósika Juliától. pest, 1867. Neuestes Belletr. Lese-Cabinet 506-529.)

Két élet. Kakukszó. Pest, 1862. Két kötet. (Előbb a M. Sajtóban 1862. I., J. újabb regényei 11., 12. 2. kiadás. J. regényei 83., 84. U. ott, 1890. Egy kötet.)

A két mostoha. Történelmi regény. Pest, 1863. Két kötet. (J. újabb regényei 13., 14., 2. kiadás. J. regényei 81., 82. Bpest, 1890. Egy kötetben.)

A végváriak. Regény. Bethlen Gábor fejedelem korából. Pest, 1863. Három kötet. (J. újabbb regényei 16-17., 2. kiadás, J. regényei 85., 86. Bpest, 1891. Egy kötetben.)

Klára és Klári. Regény az Anjou-királyok korából. Pest, 1863. Két kötet. (2. kiadás J. regényei 94., 95. Budapest, 1896.)

A magyar kényurak. Regény. Az Anjou-királyok korából. Pest, 1864. Négy kötet. (2. kiadás. Bpest, 1897. sajtó alatt.)

Sziklarózsa. Regény Apafi Mihály korából. Pest, 1864. Négy kötet (2. kiadás. Bpest, 1897. sajtó alatt.)

A szegény ember dolga csupa komédia. Pest, 1864. Négy kötet. (2. kiadás, Bpest, 1896. Két kötet.)

A mi késik nem mulik. Regény. Pest, 1864. Két kötet. (Előbb a Fővárosi Lapokban 33-65. sz. 2. kiadás. Bpest, 1897. sajtó alatt.)

Várt leány várat nyer. Regény. Pest, 1865. Három kötet. (M. Eredeti Regénytár VII-IX. 2. kiadás. J. regényei 96-98. Bpest, 1896.)

Emlékirat. Pest, 1865. Négy kötet. (Ism. P. Lloyd 1865. 87. sz., Bud. Szemle. Új folyam III., Főv. Lapok 51. sz. Szász K.)

Regegyöngyök. Pest, 1866. (J. lgszebb beszélyei a magyar nép és ifjúság számára. M. Nemzeti Muzeum 4.)

Egy igaz ember. Bpest, 1875. (Olcsó Könyvtár 18.)

Levelei: Báró Wesselényi Miklóshoz, Pest, 1835. okt. 21. (Történeti Lapok I. Kolozsvár, 1874. 34. sz.); Szurdok, 1848. márcz. 29. (Hölgyfutár, Kolozsvár, 1876. 20. sz.); Császár Ferenczhez, Bruxelles, 1851. máj. 16. (Figyelő XVI. 1884.); Szemere Bertalanhoz, Brüssel. 1850-54. Hat darab (Szemere Attila birtokában levő eredetiek után Figyelő XVII. 1884.); Toldy Ferenczhez (a m. tudom. akadémia levéltárában: Irodalmi levelezések XVII. köt.), Ráth Mórhoz (Főv. Lapok 1891. 89. sz.) A m. tudom. akadémiában 1900-ban felbontandó levelezéshagyatéka 1859-től 1869-ig pecsét alatt.

Kéziratban színművei Ecsedi tündér, regényes vígj. 5. felv. (Gaal Józseffel együtt írta; először adatott a pesti nemzeti szinházban 1839. aug. 5., czélszerű rövidítéssel és változtatással 2-szor aug. 17.); Kordokubasz, ered. tört. dráma 4 felv. (először adatott pesti nemzeti szinházban 1847. ápr. 17., másodszor 21.)

Arczképei: rézmetszet (Rajzolatok 1836. 14. sz.); aczélmetszés, rajzolta Barabás Miklós, metszette Mayer Károly (Emlény 1838. és Zilahy Károly. Magyar Koszorúsok Albumában. Pest, 1863.); kőnyomat, rajzolta Barabás 1845-ben (a Honderűhez mellékelve); kőre rajzolta s nyomt. Rohn A. Pesten, 1861., kiadta Heckenast Gusztáv; olajfestés: Ábrányi Lajostól 1888. a Kisfaludy-társaság birtokában. Mellszobra Strobl Alajostól 1894. (szintén a Kisfaludy-társaság tulajdona).

Álneve: Sólyom.

Rajzolatok 1837. 38. sz.

M. Tudós-Társaság Évkönyvei. Buda, 1838. III. kötet. I. oszt. 144. l., IV. k. I. oszt. 1840. 9. l., V. k. I. oszt. 1842. 85. l.

Wiener Zeitschrift 1839. Literaturblatt 13. sz.

Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 152. l., III. 26. l. Uj Folyam III. (J. emlékezete Jókai Mórtól), V. 1842. (Tarczy Lajos), VII. (Jókai M.), XXIX. 1894-1895. (Tóth Lőrincz, Emlékezések).

Pesti Divatlap 1845. 1., 10., 12. sz.

Magyarkák. Lipcse, 1845. 154. l.

Életképek 1846. (A legujabb magyar regényirodalom). 1847. I. 17., 18. sz.

Budapesti Hirlap 1847. 602., 603., 612., 613. (J. legujabb működése).

Honderű 1847. II. 8. sz. (Severus).

Közlöny 1848. 2., 39., 112. sz., 1849. 70., 119. sz.

Szilágyi Sándor, Magyar forradalom férfiai, Pest, 1850.

Magyar Hirlap 1851. 568. sz. (hadi törvényszéki itélet).

Ujabbkori Ismeretek Tára 1852. IV. 558. l.

Uj M. Muzeum 1853. 361. l.

Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 131. l.

Pesti Napló 1855. II. 108. sz. (Erdélyi János), 1865. 57. sz. (Salamon Ferencz), 1883. I. 117. sz. (Degré alajos). 1887. 133. sz., 1889. 237. sz. (Szaák Luiza, J. mint regényiró), 1891. 83. sz., 1894. 117. sz.)

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók, Pest, 1856. I. 232. l., II. k. 1859. 406. l.

Album a Pesti Napló előfizetőinek. Pest, 1858. (Legujabb regényeink, Salamon Ferencztől).

Nagy Iván, Magyarország Családai. Pest, 1859. V. 357. l.

Vasárnapi Ujság 1861. 8. sz. arczk., 1868. 7. sz. képpel, 1879. 35. sz. képpel, 1889. 44. sz. (J. névaláírása 1839-ből), 1893. 29. sz. (J. életéhez adalék Görömbei Pétertől), 1894. 17. sz. arczk. és rajzokkal, 18. sz. (Kéziratgyűjteménye), 19. szám (Emlékünnepe), 1896. 2. sz. (J. és neje siremléke Kolozsvárt).

Kerbeny Károly, Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862.

Zeit-Bilder. Pest, 1862. 7. sz. arczk.

Harmonia, Sopron, 1862. 11. sz.

M. Tudományos Értekező 1862. I. 78. (J. nyilatkozata, hogy az Ungar und Spanierin cz. regényt, melyet Kovács Imre magyarból németre fordított és neki tulajdonított, nem ő irta.)

Erdélyi János, Kisebb prózái. Sárospatak, 1863. II. k. (Egy századnegyed a m. szépirodalomból.)

Zilahy Károly, Magyar Koszorúsok Albuma. Pest, 1863. 67-70. l. aczélm. arczk.

Wursbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1863. X. 271., XIV. 489. l.

Fővárosi Lapok 1864. 107. sz. (J. és a közönség. Pompéry János). 1865. 51., 59. sz. (Nekr.), 1866. 243-252. sz. (J. élete és hatása az irodalomra. Eötvös Lajostól), 1887. 134. sz. (Egy hires iró és egy bátor asszony). 1891. 75. sz.

Ország Tükre 1864. 20. sz. (J. lakása Szurdokon).

Korunk Tárczája, Kolozsvár, 1865. 11. sz.

Arad, 1865. 11. sz.

Koszorú 1865. I. 10. sz. (Nekr.)

Családi Kör 1865. I. 10. sz. (Nekr.)

Hazánk és a Külföld 1865. 10. sz. (Nekr.)

Magyar Sajtó 1865. 55. szám.

Remény Naptár 1865. (Jósika és a közönség, Pompérytől.)

Budapesti Szemle VII. 1867. 126. l. (Jósika emlékezete).

Hon 1867. 30. sz. (Jókai M.)

Toldy Ferencz, Összegyüjtött Munkái, Pest, 1871. IV. k. Magyar költők élete II. 348-365. l., A M. Nemzeti Irodalom Története. 4. jav. kiadás. Bpest, 1878. 371., 384-387. l.

Vutkovich Sándor. Magyar Irók Albuma, Pozsony, 1873.

M. Akadémiai Értesítő VII. 1873. 151. l. (Fehérváry Miklóshoz intézett levelei mgőrzés végett.

Kertbeny Károly. A magyar irodalom a világirodalomban. Bpest, 1876. 17., 25., 44. l.

Temesi Lapok 1877. 271. sz. (vázlatok J. életéből és költői működésének hatása).

Brockhaus Conversations-Lexikon XII. Aufl. Leipzig, 1877. VIII. 856. l.

M. Könyvészet 1877-1895.

Figyelő V. 1878. 33., VI. 114., 277., 390., VII. 187., 247., IX. 281., 365., X. 274., 278., 286., XI. 43., 44., XIII. 202., XVII. 155., 156. l.

Gyulai Pál, Emlékbeszédek. Bpest, 1879. 221-237. l. Nekr. 238-242. l. J. Emlékiratai, 243-264. l. Regény és regényitészet. "Eszter" szerzőjétől. Pest, 1858.)

Kossuth Lajos, Irataim az Emigratióból. Bpest, 1881-82. I. II. k.

Magyar Helikon, Pozsony, 1883. I. osztály. II. kötet. (Vutkovich Sándor).

Budapesti Hirlap 1884. 314. sz. (Barra és J. M.), 1894. 115. sz. (J. magyar földben), 125. sz. (J.-ünnep).

Pesti Hirlap 1884. 323. sz. (Hogy lett regényiró J. M.-ból) 1891. 84. sz.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Erdélyi Muzeum-Egylet bölcs.-nyelv.- és tört. szakosztályának kiadványai. Kolozsvár, 1886. (Ferenczi Zoltán, Adalékok J. irói működéséhez).

B. Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek. Bpest, 1887. I. 26., 316. III. 104., 220. l.

M. Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. I. 351. l.

Meyer's Konversations-Lexikon, IV. Aufl. Leipzig. 1888. IX. 271. l.

Egyetértés 1888. 304. sz. (Szaák L., J. sirjánál). 1891. 121. sz., 1894. 126. sz. (J. ünnepe).

Ország-Világ 1889. 52. szám (Szaák L.)

Kath. Egyházi Szemle 1890. 24. sz. (Szaák Luiza, A vallásos elem J. költészetében).

Irodalomtörténeti Közlemények 1891., 1894.

M. Állam 1891. 60. sz.

M. Szemle 1891. 19. sz.

Szaák Luisa, Báró Jósika Miklós élete és működése. Bpest, 1891. arczk. (Előbb a Figyelő XXV., XXVI. k. 1888-89.)

Beöthy Zsolt, Magyar Nemzeti Irodalom Történeti Ismertetése II. és Képes Irodalomtörténete I. (Széchy Károly).

Egy Philol. Közlöny 1891. 544. l. (Erdélyi Pál).

Századok 1891. 674. l.

Ballagi Géza, A protestáns pátens és a sajtó. Bpest, 1892. 46. l.

Hazánk 1894. 122. sz. (Győrffy József, A drezdai koporsó magyar földön). 131. sz. (Erdélyi Pál).

Kolozsvár, 1894. 97. sz. (Vezérczikk).

Ellenzék1894. 95. sz. (Vezérczikk).

Magyar Hirlap 1894. 118. sz.

Kolozsvár, 1894. 97. sz. (Szentkirályi Kálmán).

MaruzsákPál, Báró Jósika Miklós. Sopron, 1894. (Születésének századik

évfordulójára. Felolvasta a soproni irodalmi és művészeti körben).

Id. Szinnyei József, Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. Bpest, 1894. (Jósikaünnepély 1894. máj. 5. Aczélm. arczk. és rajzokkal).

Marosvidék 1894. 28. sz. (J.-ünnepély Tordán).

Nemzet 1894. 49. sz. (Lázár Béla), 124. sz. (J. autograph-albuma).

P. Hirlap 1894. 118. sz.

M. Szalon XXI. 1894. (Tóth Lőrincz).

A kecskeméti Katona József-kör Évkönyve 1894-re. (Liszka Béla).

Pallas Nagy Lexikona IX. 964. l. (Tóth Lőrincz).