jog- és államtudományi doktor és kir. jogügyi tanácsos, szül. 1848. okt. 11. Oraviczabányán (Krassóm.); atyja fancsali Joób Frigyes mint tisztviselő Szomolnokra (Szepesm.) helyeztetvén át, az elemi iskolákat ott és Kassán, a gymnasium öt alsó osztályát Nagyváradon a premontreieknél, a három felsőt Pozsonyban az ág. ev. gymnasiumban végezte. A jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta. 1872. jan. jog- és államtudományi doktorrá avatták; jún. közügyvédi s 1873. szept. váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1870. óta különféle minőségben a kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál van alkalmazva s jelenleg kir. jogügyi tanácsos. Szellemi képzése végett szabadságideje alatt sokat utazott; bejárta Európa nagyobb részét, Dániát, Svédországot, Olaszországot, Angolországot és Francziaországot.
Czikkei a Pesti Naplóban (1876. 15. sz. Választás vagy kinevezés a municipiumokban, névtelenül), a M. Szemlében (1881. Az államjavak eladása, Az ipartörvény revisiója, A birodalom tíz évi háztartása, Oina-Morul, Ossián fordítás angolból, A socialis adóreform); a Nemzetgazdasági Szemlében (1881. Bismarck adópolitikája, A valutakérdés néhány új tünete, 1883. A német adóreform, 1884. A valutaügy Magyarországon, 1885. A községek közvetett fogyasztási adózatai, első közlés, 1887. Egy javaslathoz az ipar fejlesztése érdekében); a Tornaügyben (1884. Goethe és még valami, Magyar biblia, Június 12-ke, A magyar testgyakorlat, Testgyakorló körök alakítása, 1886. Farsangi tudósítás, 1886. Ő felsége a tornacsarnokban, J. aláírással, A tata-tóvárosi kirándulás, 1887. A budapesti, budai tornaegylet királyi estéje, 1891. A nemzeti tornaegylet estélye): a Herkulesben (1886. A tornatanítók helyzete, 1887. Franklin a mozgásról, Washington mint sportsman); a Budapesti Szemlében (1891. A socialismusról, 1893. A polgári házasság történeti megvilágításban, 1894. Katona Mór, A családi hitbizomány cz. könyv ism., Törvényjavaslat a házassági jogról, 1895. Washington, tanulmány, 1896. A főkapitányság könyve, könyvism., A congrua tíz évi története, Say a socialismus ellen.)
Munkái:
Szövetség. Röpirat. Bpest, (1878. névtelenül.)
A vasúti politika alapelve. Külföldiekkel megvilágítva. U. ott, 1880. (Ism. Budap. Szemle. XXV.)
Holdfi utazása. Írta egy földi lakos. U. ott, 1885. (Névtelenül.)
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.