a rajzolás és építészeti nyilvános tanára, Joó János és Séni Magdolna fia, szül. 1807. febr. 14. Szegeden; középiskoláit Budapesten a Szőnyi-féle nevelőintézetben végezte; később, mint világi pap, a pesti központi papnevelőben hallását elveszítvén, ezt odahagyni volt kénytelen. 1825-től mint az egri érseki lyceumi könyvnyomda ügyvezetője s lyceumi rajztanár volt alkalmazva halálaig; a város képviselő testületének is tagja volt. Meghalt 1874. nov. 29. Egerben 67. évében.
Czikkei a Regélőben (1840. 70-72. sz. Eger és fürdői), a Századunkban (1840. 32., 33. sz. Horvát- és Tótország. Illyrek hajdan), az Athenaeumban (1842. Színművek jutalmazásáról), a Társalkodóban (1842. Egri viszonyok), a M. Gazdában (1842. Gazdasági viszonyok Egerből), a Gazdasági Lapokban (1853. Egerből is néhány szó a borcsarnok ügyében).
Munkája: Nézetek a magyar nemzet míveltségi és technikai kifejlése tárgyában. Buda, 1841. Hat kőre metszett rajzzal.
Szerkesztette s kiadta a Hetilapok a műtudomány és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére cz. szaklapot 1838. júl. 7-től decz. 29-ig, hetenkint egy kőny. rajzzal és a Hetilapot 1847. jan. 1-től szept. 30-ig vegyes tartalommal Egerben.
Szinnyei Könyvészete
Kapácsy Dezső szives közlése és gyászjelentés.