műegyetemi tanár és országgyűlési képviselő, szül. 1851. decz. 10. Kassán (Abaujm.), hol atyja J. Alajos a város főerdőmestere volt; ennek halála után mostoha atyja kronburgi báró König József lovas százados által örökbe fogadtatott és annak vezetése alatt folytatta reáliskolai tanulmányait 1863-69-ig Kassán és Budán végezte, hol 1869-től 1872-ig a József-műegyetem hallgatója volt. 1872-ben mérnöki oklevelet nyert. Technikai tanulmányainak befejezésével nagyobb külföldi utazásokat tett. 1873. jan. 2. és 1874. okt. 31. a budapesti műegyetemhez a géprajz- és mérnöki gépszerkezettan előadására segédtanár, 1875-ben a budapesti egyetemen a jog- és államtudományokat hallgatta. 1877. jún. 25. középiskolai tanképesítő vizsgálatot tett, melynek alapján jún. 29. a budapesti VIII. kerületi községi reáliskolához (hol 1876. okt. 26-tól ideiglenes tanár volt) segédtanárnak neveztetett ki. 1881-ben Marmarosmegye vissói kerületében szabadelvűpárti képviselőnek választatott; tagja volt a gőzkazánügynek törvény által való szabályozása czéljából összehívott enquetenek és annak megbízásából szerkesztette a gőzkazánokról szóló törvényjavaslatot. és szabályrendeleteket, melyek az enquete által el is fogadtattak. 1883. július 26. kineveztetett a Józsefműegyetem rendes tanárának, hogy a leíró géptant és géprajzot adja elő. 1884-ben nem nyert mandatumot. 1887-ben régi kerülete választotta meg; ugyanezen kerületet képviseli a jelen országgyűlésen is. Elnöke az ipari munkások képzésére szervezett országos bizottságnak; az országos iparoktatási tanács alelnöke; tiszteletbeli elnöke a budapesti sakkegyesületnek; az országos nemzeti szövetség igazgatósági társelnöke; Máramaros vármegye törvényhatósági bizottságának és központi választmányának tagja; Máramaros-megye borsai-, mojszini- és petrovai nemes közbirtokosságainak elnöke.
Az 1873. világkiállítás gépészeti részének tanulmányozására kiküldetvén, megírta: A bécsi világkiállítás gőzgépei cz. terjedelmes jelentését, melynek kivonatszerű ismertetése több napilapban megjelent; Uj gőzszivattyú (Pulsometer) czikke (a Gazdasági Mérnök 1877. 15. szám), Önműködő vízemelőgép (Hydraulikus kos) cz. czikke (Ugyanott, 1879. 1. szám), Centrifugal szivattyuk czímű tanulmány (U. ott, 1880. április 1., 8. és 15. sz.); nagyobb tanulmánya: A teherszállításról drótkötélpályákon (M. Mérnök- és Építészegylet Értesítője 1878. nov. 7. és decz. 7. sz.), A gőzkazánok megvizsgálásáról és A gőzkazánügy törvény által való szabályozásáról (Ugyanott, 1882. deczember 14. sz. és a Gazdasági Mérnök deczember 7. sz.); A nagy és kisipar viszonyáról (czikksorozat a Nemzetben a 80-as évek elején); A házi ipar jelentősége, A házi ipar és népoktatás, Mikor fogunk repülni és még több kisebb czikk, melyek a Máramarosi Lapokban és a fővárosi napilapokban jelentek meg.
Munkája: Leíró géptan. I. kötet. Budapest, 1888. (A m. mérnök- és építészegylet könyvkiadó vállalata XI. 1.
Országgyűlési beszédei 1881-84. (VIII. Költségvetés 1883-ra, X. Vadászati jog. Vadászati és fegyveradó, XI., XII. Középiskolák és azok tanárainak képesítése, gymnasiumi és reáliskolai oktatás, XV. Tanítóképezdei tanárok kérvénye fiztésök ügyében, XVI. Ipartörvény módosítása, 1887-92. VIII. Véderővita alkalmával fővárosi rendőrség eljárása, IX. Véderő, XV. Költségvetés 1890-re.)
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851-1882. Bpest, 1883. 44. l.
M. Könyvészet 1888.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1897-1901. Bpest, 1897. 262. l.
Nemzet 1893. 254. sz. és önéletrajzi adatok.