Jeszenszky Sándor, (nagy-jeszeni báró),
országgyűlési képviselő, J. János báró és Laffert Terézia bárónő fia, szül. 1827. ápr. 24. Csibrákon (Tolnam.); tanulmányait Pesten kezdte a piaristáknál, a jogot szintén Pesten, a tanfolyam utolsó évét pedig a pécsi jogakadémián végezte. 1842-ben mint önkéntes belépett a császári hadseregbe tiszthelyettesi ranggal és ott szolgált 1843-ig. A szabadságharczban is részt vett; mint Coburg huszárhadnagy lépett a honvédek közé; rövid idő alatt főhadnagygyá léptették elő; ott volt a kápolnai és a szikszói ütközetekben. Az utóbbiban, a mint az ütközet hevében csapatját előre vezette, egy ágyúgolyó csapott le előtte, közvetlenül a melle előtt surranva el; a megrázkódtatás sokáig gyötrő mellbajt szült, a melyért kénytelen volt még a szabadságharcz vége előtt 1849 elején ott hagyni a harcz mezejét. 1865-ig visszavonulva élt birtokain. Az alkotmányos aera kezdetével elfogadta simonytornyai (Tolnam.) szolgabiróvá történt megválasztatását. Erről az állásáról azonban csakhamar lemondott. Tolnamegye közügyeiben, mint megyebizottsági tag tevékeny részt vett. 1878. és 1882-ben megválasztották Pinczehelyen (Tolnam.) országgyűlési képviselőnek, utóbb Perczel Béla helyébe pártonkívüli programmal; 1887-től ugyanezt a kerületet képviselte függetlenségi programmal. Meghalt 1889. márczius 2-án Budapesten.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1878-81. X., XII. kötet. Költségvetés 1880-ra, XVIII. Az 1848-49. honvédek jövőjének biztosítása, II., III. Költségvetés 1888-ra VIII. Véderő, Véderővita alkalmával katonaság a ház előtt). Programmbeszédeit a helyi lapok hozták.
Sturm, Uj Országgyűlési Almanach 1887-1892. 234. l.
1889: P. Napló 63. sz. Egyetértés 63. sz.
Vasárnapi Ujság 10. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.