kir. közjegyző, a Petőfi-társaság tagja; szül. 1824. jan. 5. Losonczon (Nógrádm.); tanult Losonczon, Selmeczen, Pozsonyban, hol 1844-ben Petőfi Sándor lakótársa volt. Az ügyvédi vizsgát 1848-ban tette le. Az 1847-48. pozsonyi országgyűlésen gróf de la Motte Károly követe (absentium ablegatus) volt. A szabadságharcz alatt (1848) a nógrádi nemzetőri zászlóaljnál főhadnagy volt s részt vett a schwechati csatában; később Debreczenben a pénzügyi miniszteriumban fogalmazóként szolgált; majd Losoncz város térparancsnoka lett; midőn az oroszok 1849. aug. felégették a várost, menekülni volt kénytelen. Viszszatérte után a Losonczon működő polgári s katonai vegyes vizsgáló biróság elé állíttatott, de a közben kiadott amnestia folytán a vád alól felmentetett. Azután mint compromittált egyén Balassa-Gyarmaton volt ügyvéd, hol 22 évig működött és takarékpénztárt alapított; az ügyvédi kamarák felállításakor a balassa-gyarmati ügyvédi kamara megválasztotta elnökévé; 1875-ben közjegyzőnek neveztetett ki, 1879-ben pedig hasonló minőségben Budapestre helyeztetett át, hol jelenleg is működik. A Petőfi-társaság tagjának választotta s jelenleg e társaság pénztárnoka.
Költeményeket írt a Szivárványba (1844), a Pesti Divatlapba (1848) és melléklapjába, a Nemzetőrbe (1848.), Losoncz történetét írta a Losonczi Phönixbe (I. 1851), a Vasárnapi Ujságba (1859), leveleket írt Nógrádból a Budapesti Hirlapba (1854. 340. sz.), a Hölgyfutárba (1861. 50. szám) és a Honba (1865. 227. szám); utóbb költeményei Temérdek névvel jelentek meg a fővárosi lapokban és folyóiratokban. Munkája:
Költemények. Budapest, 1889. (Temérdek névvel. Ism. Fővárosi Lapok 49. sz.)
Alapította és szerkesztette a Felvidéki Magyar Közlönyt Balassa-Gyarmaton 1862. júl. 1-től 1863. ápr. 21-ig, összesen 31 számot, mikor a lap megszünt.
Álneve s jegyei: Jeszenői Danó, Jesz...y Danó és J. D.
M. Könyvészet 1889.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk.
M. Irók és Művészek. Bpest, 1894. arczk. és kézirati hasonmásával.
Pallas Nagy Lexikona IX. 915. l.