a magyar biztosítótársaság hivatalnoka; az 1848-49-ki szabadságharczban főhadnagyi rangot nyert; azután a fővárosban élt és hírlapírással tartotta fenn magát; az 50-es évek végén a pesti magyar biztosítótársaságnál vállalt hivatalt, azonban elbetegeskedett és hosszabb ideig tartó szenvedés után, hogy bajának enyhülést találjon, néhány hétre üdítő lég után epedve, somogyi rokonaihoz Eddébe költözött, hol 1861. jún. 27. mehalt 34. évében.
Költeményeket írt a Hölgyfutárba (1849-50. 1852), a Délibábba (1853.), Jókai Mór orsz. nagy Naptárába (1853.), a Vas Gereben nagy Naptárába (1854), a Falusi Estékbe (1853); czikkeket a Müller Gyula nagy Naptárába (1853. Mese a nép után), a Vahot Imre nagy Naptárába (1855. Mátyás király barátsága, 1856. A tengerészet: A hajózás története, A hajó és építése, A hajók nemei, fegy és igazgatás, a tenger vészei és tüneményei), a Vasárnapi Ujságba (1855. Az ember negyedik szeme, 1857. Gróf Gvadányi József, 1858. Néhány szó a cselédekről, 1859-60.), a Nagy világ képekben (1855. A cserkesznép képeken, Jókai Mór, Páris, Vázlat az agylélektanból), a Család Könyvébe (II. 1856. Tőke elvetett tárgyakban, III. 1858. A liszt), az István bácsi Naptárába (1857. Mit tegyünk addig is, míg számosabb gazdászati iskolákkal és példánygazdaságokkal bírni fogunk?), a Nővilágba (1857. A tulipán, A táncz, 1858. A varró- és gombostű), a Kalauzba (1857. Hogyan kell meggazdagodni?, A takarékpénztárak, 1858. A népiskolák és néptanítók hivatása) a M. Néplapba (1857. Hazai mozgalmak), a Mátyás diák Könyvesházába (1857. Csokonai Mihály), a Falusi Gazdába (1858. Kereskedésünk multja), a Borászati Lapokba (1858. Borászatunk története) és a Nefelejtsbe (1860. Az emberi kéz, történeti értekezés.)
Álneve: Szombathelyi a Hölgyfutárban.
Hölgyfutár 1850. II. 120. sz., 1861. 81. sz.
Vasárnapi Ujság 1861. 27. sz. (Nekr.)