városi főbiró, szül. Balmazujvároson (Biharmegye), hol atyja J. Ferencz ev. ref. lelkész volt; 1779. ápr. 23. a debreczeni ev. ref. főiskolában a felsőbb osztályokba lépett; Szalontán tanító, Szatmárt városi tanácsos, 1795-ben főjegyző, 1826-32-ben főbiró volt, 1807-ben és 1830-ban az országgyűlésre, 1811-ben és 1814-ben a tárnokszékre küldetett. Szatmár és több megyék táblabirája s az egyházi megyének ülnöke; mint ilyen tevékeny részt vett az egyházi s iskolai ügyek intézésében. Meghalt 1843-ban Szatmárt.
Munkái:
Természet könyve. A hortobágyi pásztor és a természet-vizsgáló. A nem tudósok kedvekért. Pest, 1791.
Közönséges ó historia két könyvekben ... Nagy-Károly, 1824. (2. igazított kiadás. Sárospatak 1838.)
Katechismus a debreczeni utmutatásból szedegetve. Kolozsvár, 1826.
Kiss Kálmán, A szatmári reform. egyházmegye története. Kecskemét, 1878. 350. l.
Néptanítók Lapja 1279. 6. sz. (Kis Áron.)
Petrik Bibliogr. és unokaöcscsének Jeney Györgynek szives közlése.