Kezdőlap

Jendrássik Ernő,

orvosdoktor, egyetemi rendkívüli tanár, J. Jenő egyetemi tanár és raggambi Fluk Ilona fia, szül. 1858. jún. 7. Kolozsvárt; tanulmányait Budapesten végezte s 1880-ban egyetemes orvosdoktorrá avatták föl. Ezután Wagner tanár klinikáján nyert alkalmazást, majd egy évet külföldön töltött. 1887-ben az idegkórtan magántanára lett a budapesti egyetemen, 1893-ban pedig ugyanazon tárgy nyilvános rendkívüli tanárává neveztetett ki. Tudományos utazást tett két hónapig 1883-ban Lipcsében (Erb és Wagner tanárok intéztében) és Münchenben (Ziemssen professornál); 1884 októbertől 1885 januárig Bécsben Meynert, kaposi, Schlager tanárokat hallgatta, 1885 januártól június végeig Párisban Charcot tanár mellett, júliusban Londonban volt; meglátogatta az angol tudományos intézeteket, majd a cambridgei s oxfordi egyetemeket; visszatértében Hollandia s Belgium orvosi tanintézeteit. Rövid ideig tartózkodott később még Berlin, Halle, Jena s Hamburgban, mely városok tudományos intézeteit látogatta; 1894-ben az olasz egyetemek közül a florenczit, nápolyit és rómait szemlélte meg. Részt vett a német belorvosok bécsi (1890) és müncheni (1895) congressusán, valamint a római nemzetközi (1894) congressuson; utóbbi kettőn előadást is tartott. Tagja a kir. orvosegyesületnek, a természettudományi könyvkiadóvállalatnak, a közegészségi s balneologiai egyesületnek rendes és a párisi Société anatomique levelező tagja; titkárja az orvosi könyvkiadó-társulatnak; alelnöke a természettudományi társulat élettani szakosztályának, másodelnöke az orvosegyesület neurologiai szakosztályának. 1895 óta az irgalmasrend budapesti kórházában az elmebajosok és belső betegek főorvosa. Az 1896. országos ezredévi kiállításon tudományos fotogrammokat és több rendbeli új bakteriologiai eszközt állított ki. Munkálatai külföldön is elismerést arattak; egyik vizsgálási eljárását nevéről hívják.

Czikkei az Orvosi Hetilapban (1882. Adatok az inreflex tanához, németül az Archiv für klinische Medicinben, 1883. Idegkórtani adatok betegészlelések alapján, 1885. A hypnotismusról, francziául az Archives de Neurologieban, 1886. A calomel mint diureticum, németül az Archiv f. klin. Medicinben, A poliomyelencephalitis viszonyáról a Basedow kórhoz, németül az Archiv f. Psychiatrieban, 1886. A reflexek localisatiójáról, németül az Archiv f. klin. Medicinben 1892., Válasz Schwarz A. tr. az előbbeni czikkére tett észrevételeire, 1888. A tabes dorsalis localisatiójáról, németül az Archiv f. klin. Medicinben, A suggestióról, németül a Neurolog. Centralblattban, 1889. Az acetanilid therapeutikus alkalmazásához, 1890. Vizsgálatok a kéneső okozta diuresisről, németül az Archiv für klin. Medicinben, 1892. A hysteriás suggerálhatóságról, 1893. Az arczideg viszonyáról a könnyelválasztáshoz, francziául a Revue neurologiqueban 1894, Jean Martin Charcot, életrajz és nekr., 1894. Újabb adat a könnymirigy beidegzésének kérdéséhez, 1895. mellkasi aneurysma szokatlan esete, A mai serumtherapia lényegéről, németül a Verhandlungen d. Congresses f. inn. Medicin-ben, A belorvosok XIII. congressusa Münchenben, Rekeszalatti tályog esete, adat a rekesztüjnet értelmezéséhez, németül a Deutsche med. Wochenschriftban, 1896. Adat az izomtonus tanához, németül a Neurolog. Centralblattban, A paralysis spinalis spasticáról és az öröklődő idegbajokról általában, németül az Archiv für klinische Medicinben. 1897. A féloldali arczsorvadásról); a párisi Archives de physiologieban (1885. Contribution á l'étude de l'hemiatrophie cérébrale par sclérose lobaire, Pierre Marieval együtt és a Godard-díjat nyerte); a Neurologisches Centralblattban (1885. Zur Untersuchungsmethode des Kniephänomens, 1889. Multiple Neuritis und Ataxie); a Mentők Lapjában (1890. Mentő eljárások belső bajokban), a Klinikai Füzetekben (1891. A szervi szívbajok orvoslása), a M. Orvosi Archivumban (1891. Geometriailag szabályos bakterium koloniákról, németül az Ung. Archiv f. Medicinben, a Jodalbuminatról és az albumin chemiai alkatáról, németül az Ung. Archiv f. Medicinben, 1895. Élettani vizsgálatok távevező versenyen résztvett négy egyénen, 1896. A zsigerek beidegzéséről, németül a Virchow Archivban); a bécsi Bibliothek für die gesammte medicinische Wissenschaftban (1893. Antipyrese, Apoplektischer Insult, Cerebrospinalmeningitis, Catarrhus aestivus, Coordinationsströgungen, 1895. Malaria, 1896. Sehnenreflexe, Sympathische Krankheiten), a Belgyógyászat Kézikönyvében (II. k. Anaemia progressiva perniciosa, Leukaemia, Álfehérvérűség, Melanaemia, Purpura simpl., Rheumatica, Morbus mac. Werlhofii. IV. A szívburok betegségei. A mediastinum betegségei), a M. Nyelvőrben (1896. Az idegen szavak nyelvünkben). Munkatársa a Pallas Nagy Lexikonának (belorvostani czikkekkel).

Kiadta atyjának Jendrássik Jenőnek hátrahagyott iratait (Bpest, 1891.)

M. Könyvészet 1891.

Pallas Nagy Lexikona IX. 903. l. és önéletrajzi adatok.