jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1852. mácz. 16. Pesten: legidősebb fia J. Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja az ügyvédi kamarának. Az 1887. választások alkalmával mint a szabadelvű párt hive Besztercze-Naszódmegye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892. választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a birói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a curiai biráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; résztvett a házassági eljárás előkészítésében is.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1879. Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett, 1881. Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött, A perrendtartási novella és a birói szervezet, A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából, A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban, Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben, 1882. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete, Bűnvádi eljárás és esküdtszék, A delegatio állása közjogunkban, 1883. Törvénytervezet a bűntető törvénykezési eljárásról, Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1884. Az országgyűlés tagjainak bűntetőjogi oltalma, A sveiczi szövetséges törvény a szerzői jogról, 1885, Az irott hitbérről, A főispáni jogról és a biróságok, és könyvismertetések, 1887. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlata, Államtitkár az igazságügyminiszteriumban, A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism., 1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez, A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlatából. 1890. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat); a Jogba (1885. 1887-88.), a Büntető Jog Tárába is írt és közjogi tárgyú czikkeket a Pesti Naplóba s a Pester Lloydba. A Pallas nagy Lexikonának is dolgozótársa.
Munkái:
Az apai hatalomról a római jogban. Bpest, 1875.
Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. U. ott, 1883.
A büntető biróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. U. ott, 1883. (M. jogászegyleti Értekezések XI.)
Katonai bűntetőjog és katonai eskü. U. ott, 1884.
Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. U. ott, 1884.
Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. U. ott, 1885. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
Feles föld. U. ott, 1886.
A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. U. ott, 1886.
A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. U. ott. 1886. (M. jogászegyleti Értekezések 29.)
A közigazgatási gyakorlati vizsgák. U. ott, 1887.
Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. U. ott, 1888.
Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. U. ott, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)
Nevét Jelineknek is írják.
M. Könyvészet 1883-88., 1890.
Petrik Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Bpest, 1892. 243. l.
Jogtudományi Közlöny 1892. 320. l.
Pallas Nagy lexikona IX. 899. (Gelléri Mór).
Magyar zsidók a milleniumon. Bpest, 1896. 66. l.