Jekelfalussy József (jekel- és margitfalvi),
jogi s államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, az országos m. királyi statisztikai hivatal igazgatója, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1849. okt. 9. Rimaszombatban (Gömörmegye), hol atyja J. József, feledi földbirtokos, akkor tartózkodott. Az 50-es évek elején családjával a jekelfalvi (Szepesm.) ősi birtokra vonult; gymnasiumi tanulmányait Lőcsén, Eperjesen és Nagyszombatban végezte. 1869-73-ig a budapesti egyetemen jogot hallgatott. (1871-72-ben a II. statisztikai tanfolyamot hallgatta s abból 1870. máj. 20. szakvizsgálatot tett.) 1874. szept. 23. jogi doktor és 19. köz- és váltóügyvéd lett. Az országos m. kir. statisztikai hivatal 1871. ápr. 18. önállóan szerveztetvén, oda gyakornokká neveztetett ki; 1873. szept. 23. segédfogalmazó lett, 1877-ben a fogalmazói czímet nyerte, 1878. júliusban valóságos miniszteri fogalmazónak nevezték ki s 1881. jan. 21. miniszteri titkár lett. Az egy éves önkéntesi szolgálatot is mint tisztviselő rótta le s 1878-ban több hónapig részt vett Bosznia occupatiójában. 1886. febr. 15. nyerte az osztálytanácsosi czímet és 1888. ápr. 3. valóságos osztálytanácsos lett. Ekkor már a hivatal aligazgatója és Keleti Károlynak jobb keze s bizalmas barátja volt. 1888. máj. 4. a m. tudom. akadémia levelező tagjának, 1893. máj. 12. pedig rendesnek választotta. Keleti Károlynak 1892-ben történt elhalálozása után, júl. 14. valóságos miniszteri tanácsos és a statisztikai hivatal igazgatója lett. A Lipót- és Ferencz József-rendek lovagja, a stat. szakvizsgálatok elnöke, a tudomány-egyetemen az államvizsgálati bizottságnak, az országos statisztikai tanácsnak és a nemzetközi statisztikai intézetnek tagja.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1882. Magyarország műveltségi állapotai, 1884. Tanulmányok népünk életviszonyairól, A nemzetiség); a Nemzetgazdasági Szemlében (1884. Magyarország népességének megoszlása, 1886. Magyarország iparstatistikája 1885-ben, 1887. Fogházaink állapota, 1889. A fonó- és szövőipar szerepe áruforgalmunkban és teendőink, Adatok a fonó- és szövőipar állása és forgalmáról, 1890. Néhány szó jövő népszámlálásunkról, A kereskedelemügyi ministernek 1889. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jeletnése, 1891. A vasutak szerepe állami háztartásunkban, Statistika és logika, 1892. Még egyszer a statistika és logika, Keleti Károly emlékezete, Válasz a Budapesti Szemle egy érdemes czikkirójának, Az új iparstatistika főbb eredményei) és ennek folytatásában a Közgazd. és Közigazgatási Szemlében (1894. Az államtudományok oktatása és állami életünk igényei, Az uj agrar statistika, Értelmiségünk és a magyarság); a bécsi Statist. Monatschriftban (1887. Ungarns Mühlenindustrie, Ungarns Hausindustrie, Ungarns Gewerbe und Industrie-Statistik); Az ezredéves m. állam és népe cz. munkában (Bpest, 1896. Nemzetiségi viszonyok.)
Munkái:
Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint. Bpest, 1882. (Értekezések a nemzetgazdaság és statistika köréből I. 3.)
A községek háztartása és pótadójuk 1881. U. ott, 1883. (Hivatalos statisztikai Közlemények)
A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. 10. A m. tud. akadémia a m. általános biztosító társulat 500 frtos jutalmára érdemesítette.)
Hazánk bűnügyi statistikája 1873-80. különös tekintettel a bűntett miatt elítéltek személyi és társadalmi viszonyaira. U. ott, 1883. (Értek. a nemzetg. és stat. kör. I. 5.)
Magyarország házi ipara az 1884. év elején. U. ott, 1885. (Hivat. stat. Közlemények. Ism. Budapesti Szemle XLV. Németül: Bécs 1887.)
Magyarország malomipara 1885. év elején. U. ott, 1885. (Hivat. stat. Közelmények. Németül: Bécs, 1887.)
Magyarország iparstatistikája 1885-ben, U. ott, 1886. (Hivat. stat. Közelmények. Németül: Bécs, 1887.)
Fogházaink állapota 1872-1886. A királyi főügyészségek közreműködésével. U. ott, 1887. (Hiv. st. Közl.)
Magyarország népességi statistikája. U. ott, 1884. 12. táblával, 20 szinnyomatú képpel és 2 grafikai rajzzal. (Láng Lajos, Magyarország statistikája I. kötet. Ism. Pesti Hirlap 284. sz.)
Emlékbeszéd Keleti Károly fölött. U. ott, 1893. (Emlékbeszédek VII. 10.)
Szerkesztette: Kollerfy Mihálylyal A magyar korona országainak Helységnévtárát (Budapest, 1882; a maga személyében vezette a szerkesztést 1888. és 1892-ben és végül egyet különös tekintettel az állam anyakönyvi beosztására szerkesztett ugyancsak 1895-ben); Keleti Károly felügyelete alatt A szent István korona országainak népessége a terület, lakviszonyok és házi állatok kimutatásával; az 1890-ben végrehajtott népszámlálás eredményei s egyéb hivatalos adatok alapján, Bpest, 1892. Németül is; Az 1880-ban végrehajtott népszámlálás eredményei s egyéb hivatalos adatok alapján (Bpest, 1882); Uebersicht der Bevölkrung des Staatsgebietes und der Wohnverhältnisse 1880 (Bpest, 1882. Keleti Károly felügyelete alatt); Magyarország iparosainak és kereskedőinek Czim- és lakjegyzékét 1885. Bpesten; szerkeszti a Nemzetgazdasági Szemlét 1889 óta (1893-tól két évig Közgazdasági s Közigazgatási Szemle, 1895-től «Közgazdasági Szemle» czímmel); Vargha Gyulával a Közgazdasági és statisztikai Évkönyvet 1887 óta (ism. Budapesti Szemle LVII. és LXIII. k.) s az Ezredéves magyar állam és népe (Budapest, 1896. cz. munkát, megjelent francziául és németül is.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1882. XXXIX. 1., 1885. XCIV. 1.
M. Könyvészet 1886-89., 1892-93.
Akadémiai Értesítő 1890. 95. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1894. 35. sz. arczk., 1896. 17. sz. arczk.
Findura Imre, Rimaszombat története. Budapest, 1894. 227. l.
Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése.