r. kath. plébános, szül. 1844. jan. 14. Lapassón (Nyitram.); atyja azon volt, hogy a magyar nyelvet mielőbb elsajátítsa, azért már zsenge korában Mészáros István pusztavogyerádi esperes-plébánoshoz adta nevelés és oktatás végett. Gymnasiumi tanulmányait Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban végezte. Ifjú kora miatt egy évre a pozsonyi sz. Imre papnevelőbe küldetett. Már papnövendék korában élénk részt vett növendéktársainak irodalmi gyakorlataiban és később elnöke volt az esztergomi papnevelő magyar egyházirodalmi iskolájának. 1866. júl. 25. áldozópappá szenteltetett föl. lelkészi működését Csesztén (Pozsonym.) kezdte, hova segédlelkésznek küldetett; innét 1869. decz. 9. hasonló minőségben Budára a tabáni plébániára helyeztetett át. 1870. jún. 5. Istvánfalvára (Pozsonym.) neveztetett ki plébánosnak. 1872-ben egy régészeti egylet eszméjét pendítette meg, mely 1873-ban Pozsonymegyében életbe is lépett. Az 1871-74. években részt vett Pozsonymegye bizottsági ülésein és az egyház és állam közti kérdések vitatásánál mindig szót emelt egyháza érdekében; 1872-75-ben az országos műemlékek bizottságának felhívására felvette Pozsony- és Nyitravármegye több várának s templomának alaprajzát és elkészítette nevezetesebb egyházi műrégiségek rajzait. Az 1873. bécsi világkiállításra, Rómer Flóris megbízásából, a pozsony- és nyitramegyei tót nép ruházatából s iparczikkeiből több tárgyat gyűjtött és ezért a közreműködők érmét és díszoklevelét nyerte. 1874. júl. 30. elnyerte a felső-diósi (Pozsonym.) plébániát; azóta ott működik. 1875-ben Trefort miniszter kinevezte őt az országos műemlékek bizottságának kültagjává. 1882. május 3-án kineveztetett a Szomolány egyházi kerületnek esperesévé s tanfelügyelőjévé. 1891. ápr. a szent István-társulat megválasztotta igazgató-választmányának és 1894-ben tudományos és irodalmi osztályának tagjává.
Czikkei az István bácsi Naptárában (1865. Oláh Miklós esztergomi érsek és Magyarország primásának életrajza, pályadíjas mű, 1869-71. Az esztergomi érsekek befolyása a köznevelés és hazai művelődésre, jutalmazott pályamunka, 1870. Hunyady János életrajza, 1872. Néhány szó népünk művelődéséhez), az Idők Tanujában (1865. decz. könyvism., 1866. márcz. Kirándulás a Vágvölgybe, 162-168. sz. Két hét a pusztában, Tocquewille után francziából), a Kath. Néplapban (1865. Tudósítás egy beteg leány meggyógyulásáról, francziából); a Religióban (1866. Tudósítás azon kath. gyarmatokról, melyeket Dömötör Ágoston herczeg hitküldér alapított, németből), a M. Sionban (1866. Csejte történeti emlékei, könyvism., 1867. A vágújhelyi prépostság története, 1868. Vöröskő vára s történeti emlékei, 1869. A pozsonymegyei szentgyörgyi egyház leírása), a Szent-István társulati Naptárban (1867. Nagy Lajos magyar királynak vallásos buzgalma), a Kath. Közlönyben (1868. Halászat a vöröskői levéltárból, 1882. Erdődi báró Pálffy Miklós jellemrajza), a M. Államban (1869. 23-27., 29. sz. Eszmetöredék a magyar nevelés s magyar szellemről, 1871. ápr. Védhető-e a jelenlegi nemzetiségi politika?, okt. A jövő országyűlés és kath. érdekeink, decz. A vallástalan sajtó emelkedésének okai, 1872. A zsidó emancipatio egyik ferde magyarázata, febr. A hazafiság és katholicismus, A munkaerő és népesedés. nov. Néhány szó a papnöveldei nevelés ügyében, 1873. máj. Eszmefuttatás a jezsuiták jelenlegi üldöztetése felett, aug. Néhány eszme az üldözött jezsuitákról, 1877. okt. Falusi gondolatok a párviadalról, 1878. jan. Észrevételek gróf Pálffy Jánosnak az ev. theologiai intézetre tett alapítványáról, 1879. jún. A nemzetiségi kérdés és a panslavismus, nov. Viszhang gróf Zihy Jenőnek két levelére. 1880. szept. A zsidókról, 1881. nov. Magyar oroszlánvadászok Afrikában, K. K. jegy alatt, decz. Indítvány az országgyűléshez intézendő kath. föliratokra nézve, Szent István szobra s egy hirhedt tiltakozó, 1885. 240., 243., 248-251. sz. Karlsbadi emlékek, 1887. júl. Nézetek az erkölcsnemesítő egyletről, 1888. márcz. Viszhang a hirhedt Abzugra, A karácsonyéj hóban, 1891. nov. A herczegprimás és a hirlapok, 1892. szept. A főpapi birtokok kezelése, okt. Szegény Magyarország, 1893. ápr. 12. A millenium és a szent István szobra. máj. Az egyházpolitikai kérdés Pozsonyvármegyében, jún. 7. A főrendiház szavazásáról, júl. 21. A liberális intelligentia s a pozsonyi kath. nagy gyűlés, okt. 2. Pozsony vármegye közgyűléséhez, nov. 9. Hegedűs Sándor és a jezsuiták, nov. 14. Az eskü szentsége és az esküszegés, 1895. márcz. 10., 12., 13. Gróf Apponyi Albert, ápr. 11. Láng Lajos és a latin nyelv. okt. 13. Beszéd az Agliardi ügyben, decz. 12. A polgári házasság ünnepélyessége), az Archaeologiai Értesítőben (1871. Indítvány régiségeink és műkincseink ügyében. 1872. Vöröskő várának régiségi műgyűjteménye), a Történelmi Tárban (1879. Adatok Szomolány vára s uradalmának történetéhez, 1881. XVI. századi levelek Pálffy Miklóshoz. 1885. Adatok a soproni jezsuiták történetéhez), a Pozsony vármegyei régészeti egylet Értesítőjében (1878., 1881. 1882-85., Adatoka Pozsonyvármegye kiskárpáti vidékeinek történetéhez), a Tájékozóban (1879. Adatok az amerikai egyházpolitikai rendszer jellemzéséhez. 1881. A munkásügy égető közkérdése, Néhány eszme a plébániai könyvtárak és levéltárakról, 1883. Katholikus értelmiségünk és a kath. lelkület), a Kath. Hetilapban (1880. A gyermekség társulata), a Jézus szent gyermeksége művének Évkönyveiben (V. 1885. A kath. missiók és segédforrásaik, VI. 1886. Mit tesz Jézus a gyermekért. ford, VII. 1887. Egy kis gyermek és a nagykereszt, VIII. 1888. Missio levelek Chinából, ford. francziából, Az első szent áldozás, ford.), a Kath. Szemlében (1893. Egyházi művészetünk érdekei.)
Munkái:
Néhány szó törvényhozásunk szelleméről és a hazai katholikusok közel teendőiről. Bpest, 1874. (Külön nyomat a M. Államból.)
Társadalmi testvérharcz a modern jogállam s kath. egyház között. Esztergom, 1879.
Báró Pálffy Miklós jellemrajza, Bpest, 1882. (K. ny. a Századokból).
Kiskárpáti emlékek Vöröskőtől Szomolányig. Hely és művelődéstörténeti tanulmány. U. ott, 1883. (Ism. Századok, P. Napló okt. 7. Népnevelő, Uj M. Sion, Egyházművészeti Lap.)
A kereszténység alapja a valódi haladásnak U. ott, 1885.
Kiskárpáti emlékek II. Éleskőtől Vágujhelyig. Eger, 1891. (Ism. 1892. Budapesti Hirlap 27. sz., Fővárosi Lapok, Pesti Napló febr. 2., Nemzet jan. 27., M. Szemle, Nyugatmagyarországi Hiradó jan. 19.)
A keresztény szellem a társadalomban. Bpest, 1893. (Melléklet a M. Állam 19. számához.)
Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához (1552-1600.) Eger, 1896. (Sajtó alatt).
Kéziratai: Történeti jegyzetek különféle írók műveiből a jezsuita-rend történtéhez és valódi jellemzéséhez (30 ív). Levéltári adatok és oklevelek (120 ív). különféle jegyzetek (200 ív).
Uj M. Sion 1886. 119 l.
M. Könyvészet 1886.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 210. l. és önéletrajzi adatok.