orvosdoktor, szül. 1838. máj. 18. Eperjesen (Sárosm.); a pesti egyetemen tanulta az orvosi tudományokat és 1864-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Nagy-Károlyban (Szatmárm.) telepedett le, hol jelenleg is mint gyakorló orvos működik. Jakubovits családi nevét 1881-ben változtatta Jászira.
Czikkeket írt az Ellenőrbe, Pester Lloydba, Wiener mediz. Wochenschriftba, az Orvosi Hetilapba, a Wiener mediz. Pressebe sat.; nevezetesebb czikkei: Der Kochsalzhältige Natronsäuerling Bikszád (1866), Vorschlag zu einem Praeservativ gegen die Cholera (1866). Ein Fall von Abdominal-Schwangerschaft (1867), Adalék az idült mandula-túlfejlettség gyógytanához (1869). Beitrag zur Therapie der chronisch hypertrophirten Tonsillen (1869), A homeopathiáról, vagy Might I ask you, what you are able to do? (1870), Adalék a terimbeles befecskendések módjához, a bujasenyvi dobok uj kezelési módja, ugyanez németül is (1875). A magyar és német szaklapokban és több napilapban: könyvismertetések, levelezések, természettudományi és egyéb ismeretterjesztő czikkek. A Szatmárnak és a Szatmármegyei Közlönynek (1875-től) szintén munkatársa.
Munkái:
A roncsoló toroklob (Diphteritis) és óvmódja népszerűen fejtegetve. Kiadta Thanhoffer Pál. Nagy-Károly. 1878.
Miért kell fertőzteleníteni a cholerajárvány idején? U. ott. 1884.
Álneve s jegyei: Eperjesi, ***, #
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai 111. l. és önéletrajzi adatok.