genrefestő, szül. 1833. nov. 1. Tóth-Komlóson (Békésm.), hol atyja szűrszabó volt; a gymnasiumot Szarvason elvégezte s a művészi pályára lépett. 1855 őszén Pestre jött, hogy tanuljon és hogy kenyerét keresse; festett, rajzolt. Magasra törő becsvágya nem talált Pesten kielégítést, Bécsbe ment tehát Rahlhoz, hol sokat tanult. Rahl halála után J. visszatért Pestre. Frankenburg megismerkedett vele és őt bízta meg a Bolond Miska humoros naptárának illusztrálásával. Ez időben indította meg Jókai a Nagy Tükör humorisztikus folyóiratot, melynek J. lett a rajzolója. bécsi élczlapoknak is rajzolgatott. A Vasárnapi Ujságnak megindulása (1854) óta genreképeket készített. A Bolond Miska, Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók és Urambátyán élczlapoknak legelső s legszorgalmasabb munkatársa volt. Több mint harmincz év alatt közel 70,000 rajzot készített. Illustratiói közül nagyobb feltűnést keltettek a Petőfi Sándor Tündér Ilonájához készített rajzai. Azonkívül festett is közbe-közbe népéleti genreképeket; a művei közül legnevezetesebb a Lakodalmi dráma, melyet a magyar nemzeti múzeum vásárolt meg, és a Lócsiszár. Meghalt 1896. márcz. 29. Budapesten.
Czikkei a Szépirodalmi Közlönyben (1858 II. Utijegyzetek Prágától Dresdáig), a M. Szellemi Életben, szerk. Igmándi Mihály (Bpest, 1892. Legnagyobb szükségben legközelebb az Isten.)
Magyarország és a Nagyvilág 1878. 10., 49. sz. arczk. (Ágai A.) 1881. 21. sz. (Porzsolt K.)
Szinnyei Repertoriuma, Történelem II.
M. Szellemi Élet, Bpest, 1892. 163. l. arczk. és névaláírása.
Budapesti Hirlap 1896. 89. sz.