r. kath. plébános, J. Mátyás és Székeli Ilona fia, szül. 1797. szept. 27. Kaposvárt (Somogym.); a bölcseletet Pesten hallgatta az egyetemen 1816-ig; ekkor a pécsi egyházmegyei növendékpapok közé vétetett fel; a theologiát a pécsi püspöki seminariumban végezte. 1820. szept. 20. miséspappá szenteltetett föl; káplán volt kevés ideig Baharczon és kilencz évig Berkesden administrátor. 1831-ben Pécsre hivatott káptalani segédlelkésznek és az újonnan felállított tanítóképzőben a hittan és paedagogia tanára volt; 1836-ban bölcseleti tanár a lyceumban; 1836. januártól kárászi (Baranyam.) plébános, 1845. alesperes. A kárászi temetőben saját költségén kápolnát építtetett, melyben, miután 1872. decz. 15. meghalt, szintén nyughelye van. A szőllőszet és gyümölcsészet terén jelesen foglalkozott. Különösen igen jótékony hatást gyakorolt hívei közt a szakszerű gazdászat terén.
Gazdászati, különösen szőlőszeti czikkei jelentek meg a Tudományos Gyűjteményben (1819-22., Oklevelek, 1822. I. Pécs leírása, 1823. X. A porczellán készítéséről, 1831. I. Az 1830. esztendő), a M. Gazdában (1841. Gazdasági hírek Győr és vidékéről, 1844. Az 1843. és 44. évek gazdasági tekintetben, Baranyából, A szőlőtőkék gyomlálásáról, A szüret, A szőllővesszők levelezéséről, 1845. A szőllőmívelés állapotja Baranyában) és a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VI. 1846. A szőllőmívelés állapotja Baranyában). Költeménye van a Szépliteraturai Ajándékban (1821).
Kéziratban: négy költeménye (a m. n. múzeumben).
Brüsztle, Recensio III. 238. l.
Galgóczy Károly, Az országos magyar gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1884. IV. 159. l.