a m. n. Múzeum növénytani osztályának nyug. őre, szül. 1837. decz. 24. Bécsben; mint katona kezdte pályáját és mint vértes főhadnagy végig küzdte az 1866. hadjáratot. Szenvedélyesen foglalkozott a botanikával; éles szemű és jól distingváló florista, különösen Erdély flórájának ismeretét igen sok érdekes növény felderítésével gazdagította; a hazában sok olyan helyen megfordult, a hol még botanikus nem járt, és sok ritka növénynek a termő helyét fölfedezte. Tehetségét és buzgalmát Haynald érsek (kinek híres gyűjteményében is dolgozott) felismervén, 10,000 frt alapítványt tett, hogy a magyar nemzeti múzeumban a növénytani osztálynak őri állás szerveztessék és ez állásra egyenesen őt ajánlotta, mire 1870-ben ki is nevezték. 1871 és 1872-ben a Balkán növényzetét kutatta s sok érdekes növényt hozott és küldözött szét a tudományos herbariumokba. 1874-ben Olaszországon át le Malta szigetéig botanizált. Neve a legjelesebb férfiakéval együtt említtetik Boissier Flora Orientalisában. 1876-ban a m. tudom. akadémia a mathem. és term. tud. bizottság tagjává választotta. Szívbaja miatt 1889-ben nyugdíjaztatását volt kénytelen kérni. Meghalt 1890. aug. 9. Budapesten.
Czikkei, melyeknek száma 1855 óta sok százra megy, az Oesterr. Botan. Wochenblattban, az Oesterr. Botan. Zeitschriftban, a Botanische Zeitungban, a Linnaeában, a bécsi állat- és növénytani társaság kiadványaiban, a M. Növénytani Lapokban és a Természetrajzi füzetekben jelentek meg.
Munkája: Adatok Magyarhon délkeleti flórájához. Bpest, 1874. (Mathem. és Természettud. Közlemények XII. 8.)
Österreichische botanische Zeitschrift. Wien, 1865. Könyv. arczk.
Szinnyei Könyvészete. (Czikkeinek bő repertoriumával).
M. Akadémiai Értesítő 1876. 83., 1885. 123. l. (Czikkeinek jegyzéke).
Egyetértés 1890. 219. sz.
Vasárnapi Ujság 1890. 33. sz. (Nekr.)
Gyógyszerészi hetilap 1892. 1. sz.
Pallas Nagy Lexikona IX. 820. (Borbás)