Jancsó Lajos (kézdi-vásárhelyi),
ev. ref. lelkész, J. Ferencz ev. ref. lelkész és Kölönte Jozéfia fia, szül. 1858. jan. 31. Maksán (Háromszékm.); a gymnasiumot 1876-ban Székelyudvarhelyt, a theologiát Nagy-Enyeden 1880-ban végezte; 1881-ben Nagy Péter ev. ref. püspök titkárja volt; okt. megválasztották maros-újvári papnak, hol jelenleg is működik. 1894-ben egyházmegyei főjegyző lett.
Czikkei a Prot. Egyházi és Iskolai Szemlében (1881), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1890. Gondolatok egy pár önkényt kinálkozó zsinati tárgy fölött), a Protestáns Közlönynek (1891) is munkatársa.
Munkája: Élővizek. Egyházi beszédek és agendafélék. I. kötet. Kolozsvár, 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
M. Könyvészet 1890.
Sz. Bakk Endre, Kézdivásárhely s az ottani Jancsó család története. Kézdivásárhely, 1896. 145. l. és önéletrajzi adatok.