Jancsó Benedek (nagy-nyujtódi)
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, J. István táblabiró és Kálnoky Zsuzsánna fia, szül. 1854. nov. 19. Geleczén (Háromszékm.); gymnasiumi tanulmányait Csik-Somlyón és Kolozsvárt végezte; egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári s bécsi egyetemen. 1878-ban Kolozsvárt bölcseleti doktorrá avatták; ugyanez év júl. a pancsovai állami főreáliskolához neveztetett ki a magyar nyelv és irodalom rendes tanárának, honnan 1880. júl. hasonló minőségben az aradi állami főreáliskolához helyeztetett át. Itt 1882-ben alapította a Középiskolai Szemle cz. tanügypolitikai folyóiratot; midőn pedig 1887-ben a budapesti II. ker. gymnasiumhoz tették át, itt a Közoktatásügyi Szemlét, melyet 1889-től 1893-ig folytatott. 1892-ben félévet töltött Romániában a tanügyi s közműveltségi viszonyok tanulmányozásával. Visszatérve, a kormány az I. ker. állami gymnasium vezetésével bízta meg; erről azonban 1894. elején lemondott, de megmaradt tanárnak. Jelenleg a miniszterelnöki sajtó-osztályban működik.
Költeménye a kolozsvári Hajnalban (1871.); czikkei a Figyelőben (V., VI. 1878-79. Ki írta az első magyar nyelvtant? A magyar nyelvtudományi eszmék fejlődése a XVI., XVII. században, Erdősi János nyelvészete, VII. 1879. Szenczi Molnár Albert nyelvtudománya, A XVII. század nyelvtudománya, VIII., IX. 1880. A XVII. század nyelvművelése, Komáromi Csipkés György nyelvtana, Pereszlényi Pál nyelvtudománya, Kövesdi Pál nyelvtana, XIV. 1883. Arany János, XVI. 1884. Arany János lelki betegeiről, XVII. 1884. A Mondolat-pör); a Havi Szemlében (1879. A kurucz költészetről); a Fővárosi Lapokban (1880. A czigány költészetről, Disraeli mint regényíró, 1881. A gyermekek Dickensnél, Az élettelen tárgyak Dickens regényében, 1882. Petőfi költészetének politikai előzményei, Petőfi hazafias költészete, Moore költészete és az ir kérdés és könyvism., 1883. Dido királyné, 1882-83. Könyvism., Két új elbeszélő, 1885. A világ megvetéséről, könyvism., 1888. Walter Savage Landor és Trelawny, 1889. A magyarországi néprajzi társaság, Hamlet és Don Quichotte); az Alföldben (1881. Petőfi hazafia költészetéről, 1882-84. Kölcsey nyelvügyi politikája, 1886. 61. sz. Márczius 15. emlékezete. 1889. 250. sz. A néprajzi társaságról); a Koszorúban (1881. Petőfi forradalmi költeményei, 1882. Dr. Faust, Kain, Manfred. Ádám, 1885. Petőfi pesszimismusa. Emlékbeszéd Fábián Gábor felett, A puszta befolyása a magyar költészetre); a Nyelvőrban (1881. Bethlen Gábor magyarsága); a M. szemlében (1881. Hunfalvy Pál rumun tanúlmányai, A magyar nemzet eredete); az Arad és Vidékében (1881. Az öngyilkosság philosophiájához, Magyar népdalok angolul, Carlyle Tamás. 106. sz. Petőfi radikalismusa, 246. sz. Sámi László, 1882. 81. sz. A kurucz mozgalmak költészetéről, 295. sz. A puszta és a magyar költészet, 1883-86. 71. sz. tárczák, könyvism., A Shakespeare mythosz, 95. sz. Turgenyev a szerelemről, 115. sz. Kőrösi Csoma Sándor mint deák), az ellenzékben (1881. Petőfi katonadalairól, Egy chinai birálata Magyarországról, 1882. több kisebb közlemény); a Középiskolai Szemlében (1882. Hogyan kell olvasni a halotti beszéd ch-ját?); a Pesti Naplóban (1883. 306. sz. könyvismert., 1884. 319. sz. Kölcsey viszonya Kossuthhoz, 1888. 129. sz. könyvism.); az Élet- és Irodalomban (1884. máj. Byron és Auguszta); a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (I. 1884. Emlékbeszéd Kölcsey Ferencz felett); az Ország-Világban (1884. Jakab Ödön, Özv. Cserey Jánosné. 1888. Ábrányi Emil); a Hazánkban (1884. Kölcsey Ferencz megyei tisztviselősége); az Aradi Hirlapban (1884. 236. sz. Kölcsey mint vallásbölcselő), a Budapesti Hirlapban (1884. 285. sz., Kölcsey és az akadémia, 1885. 258. sz. Fábián Gábor emlékezete); a Társalgóban (1885. Könyvism.); a Szarvsi Lapokban (1885. 50. sz. Petőfi álnevei); az Alföldi Képes Ujságban (1887. Egy összeesküvés 1848-49-ben, Kossuth és a kisdedóvás ügye, Orosz irodalmi állapotok, Czigány tudós, Niobe, A Kölcsey-egyesületről, Egy-két szó irodalmi viszonyainkról, Petőfi hazafias lyrája); az Aradi Közlönyben (1886. 115. sz., 1887. 82. sz. Bem hadsegéde Szántófalvi X. Márton, 1888. 147. sz. Áron az ágyúöntő székely, 1889. 93. sz. Murai Károly mint író); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XX. 1888. Turgenyev Iván); az Egyet. Philol. Közlönyben (1889. könyvism.)
Munkái:
Szenczi Molnár Albert, Nyelv- és irodalomtörténeti tanulmány. Kolozsvár, 1878. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja).
Magyar nyelvtudomány-történelmi tanulmányok a XVI. és XVII. századból. Bpest 1880.
Szavaló könyv. Arad, 1884.
Kölcsey Ferencz élete és művei. Bpest, 1885. (Nemzeti Könyvtár XXXVIII. Ism. Nemzet 194. sz., Figyelő XIX., Harmonia, Főv. L., P. Napló 107. sz., Ország-Világ, Budapesti Hirlap 115. sz., Egyet. Philol. Közlöny. Századok, M. Tanógy).
Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
Magyar irodalmi olvasmányok a görög nyelv pótlásául. A gymnasium V., VI., VII. és VIII. osztálya számára. Bpest, 1890-91., 1893-94. Négy kötet. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891., Tanáregylet Közlönye 1892).
Középiskoláink reformja. U. ott, 1891. (Ism. Budapesti Szemle LXX.)
A Daco Romanizmus és a magyar kulturpolitika. Ajánlva a közoktatásügyi miniszter figyelmébe. U. ott, 1893. (Névtelenül).
Román politikai és történelmi tanulmányok. U. ott, 1894.
Szabadságharczunk és a dákoromán törekvések. U. ott, 1895. (Ism. Vasárn. Ujság 11. sz.)
A román nemzetiségi törekvések. U. ott, 1896. (Ism. Budapesti Napló 21. sz.)
Szerkesztette a Középiskolai szemle tudományos és tanügyi havifolyóiratot 1882-ben Aradon (Antolik Károly és Spitkó Lajos társszerkesztőkkel; írt belé több tudományos és tanügy-politikai czikket), a Tanulók Olvasó Tárát 1888-ban Boros Gáborral, az Egyetemes Közoktatásügyi Szemlét 1891. jan. 15-től 1892-ig egyedül és 1893-ban Balássy Dénessel Budapesten. Szerkeszti Arad vármegye és város monographiáját, melyből eddig (1892-95.) Simonkai Lajostól és Márki Sándortól három kötet jelent meg. (J. írja ennek ethnographiai részét).
Lakatos Ottó, Arad története III. 25.
Bakk Endre, A Bak és Jancsó család története. Bpest, 1883. 186., 187. l.
Figyelő XX. 313. l.
Aradi Képes Naptár 1887. 66. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890-94.
Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 285.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 94. l.