nyug. főgymnasiumi igazgató, szül. 1821. jan. 16. Pakson (Tolnam.); gymnasiumi tanulmányait Kalocsán, Pécsett és Váczon végezte; ez utóbbi helyen Nagy Márton piarista tanár kiváló hatással volt reá. 1840-ben a kalocsai papnevelő intézetbe lépett, a hol kispaptársai közt «magyar iskolát» alakított, melynek jegyzője, később elnöke volt; az iskola számára egy kis magyar nyelvtant is írt. 1844-ben fölszenteltetett és előbb káplán volt Ó-Becsén, 1848-tól plébános Jankováczon. Ekkor karolta fel a Honderű szerkesztője, Petrichevich Horváth Lázár és Petőfivel őt állította szembe, a mi sok ellenséget szerzett neki s mindinkább elidegenítette őt a fiatal írói nemzedék köréből. 1849-ben a közoktatási miniszteriumban volt alkalmazva. A katastropha után ő is kibújdosott és Párisban élt mind menekült tolla után, franczia lapokba dolgozva. A párisi Journal pour tous-ban Jókai egy pár elbeszélését és több franczia színdarabot fordított; résztvett Dumas, Párisi mohikánok magyar fordításában is; Chassinnek, Petőfi életírójának tolla alá szintén ő mondta a költő élményeit és költészete szépségeit. 1859-ben tért viszsza, segédlelkész lett Hegyesen; az 1861. országgyűlésre a kulai került képviselőnek küldte; a határozati párt híve volt. Az országgyűlés után a szabadkai gymnasium igazatója lett és 1867-71-ben ismét a kulai kerületet képviselte. 1871-ben az egyházi rendből kilépett. 1882-ben az igazgatóságtól is visszalépett és jelenleg nyugalomban él Szabadkán.
Költeményei s czikkei a Munkálatokban (1841-43.); Garay Regél Pesti Divatlapjában (1843-44. költeménye: Anyja halálára. Paks, június 14. 1843. sat.); A honderűben (1843-47. Irói tulajdon és sajtó), a M. Életképekben (1843.), a Pesti Divatlapban is (1844., 1848.), az Életképekben (1847-48. és könyvismert.), az Őrangyalban (1844-47.), a Szivárványban (1844.), a Délibábban (1853.), a Hölgyfutárban (1860. és czikkek: Gróf széchenyi Bélának, Gyászlapok gróf Széchenyi István sirjára s költ., 1861. költ. és Párisi emlékek: souvestre Emil, Jules Janin, girardinék, Rachel utolsó föllépte, 1862-1863. költ. és az Opera comiqueban, 1866. Gyászlapok gr. Széchenyi István sirjára, költ.), a Vasárnapi Ujságban (1860., 1864., 1881.), a Pesti Naplóban (1861. aug. Napoleoni eszmékről, czikksorozat, 1862., 210., 212., 225., 238., 286. A magyar irodalom történetéből, 214. Vörösmarty M., 222. Ányos Pál, Dayka Gábor, 223. Kisfaludy S., 235. Balassa Bálint, 237. Pázmány, 240. Kölcsey, 250. Faludi, 259. Gyöngyösi István, 261. Virág B., 263. Csokonai, 1863. 80. Rimai János, 106. Bajza József, 143. Révai Miklós, 1864. 207. Béranger levele, 283. Velencze s költ.); az Ország Tükrében (1863. Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferencz, Hortobágy); az Anyák Hetilapjában (1861. költ.), a Divatcsarnokban (1861. költ.), a Koszorúban (1863. költ., 1864. Béranger temetése, költ.), a Császárfürdői Albumban (1863. Maison Lafitte), a Fővárosi Lapokban (1864. Egy velenczei est, 1880. Egy kedves emlékem Petőfi Sándorról. A szép időkből: Petőfi S., Emlékek: Heckenast Gusztáv, Damjanics és báró Mednyánszky Césár, 1867. A budai népszinházról, 1878. A palityi fürdő, 1881. Emlékek: A zentai sürgöny, Sárossy Gyula és neje, Könyves Tóth Mihály, Régi emlékekből, 1886. A párisi emigránsok ebédjei, 1888. A Jeruzsálem-utczában, száműzöttségem emlékeiből), az Emich nagy képes Naptárában (1864. Egy régi magyar költő jellemrajza: Ilosvai), a Honvédmenház Könyvébe (1870.), a Koszorúban (IV. 1880.), a Szabadkai Hirlapban (1888. 1., 2. sz., 1889. 23. és köv. sz., Emlékeimből), a Bácskai Ellenőrzben (1895. Életrajzom), a Bácskában (1895. 16. sz. A Margitszigetről költ.) és a Szegedi Hiradóban, a Zombor és Vidékében. Programmértekezései a szabadkai r. kath. gymnasium Értesítőjében (1874., 1875., 1877. és 1880. Zárbeszédek a tanév végén, 1875. Phaedrus meséiből szabadon, 1876. Odi profanum. Horácz III. k. I. óda, az ifjúsághoz, ism. Egy. Philol. Közlöny 1878. és Aeneis II. ének, magyarúl, 1878. Horatius II. ódája Augustushoz, Aeneis I. könyve magyarúl, 1879. Cicero. első vádbeszéd Catilina ellen, magyarúl).
Munkái:
Hattyúdalok. Pest, 1843. (A kiadó: Petrichevich Horváth Lázár előszavával).
Szádvár. Rege. U. ott, 1844.
Urania. Tiedge után szabadon ... U. ott, 1845. (Katona Antallal együtt).
Emléklapok egy főrangú hölgyhez. Kiadta Petrichevich Horváth Lázár. Buda, 1846. (Költemény. Előbb a Honderűben. Két kiadás. Ism. Életképek 1847. 14. sz.)
II. Károly, tört,. drámai költemény öt felv. Pest, 1848. (Ezen drámája miatt, mely tárgyról Szigliget is írt, ezzel heves polemiája volt, a mi még jobban elszigetelte őt a többi íróktól).
Orült tárczája. Regény. U. ott, 1848.
Balladák. U. ott, 1848.
Hangok az emberiséghez. U. ott, 1848.
Kossuth. U. ott, (1849. Németűl is megjelent).
Szabadságdalok a hadseregnek. (Debreczen, 1849. Három füzet, összesen 25 dal).
Poesies hongroises. Par Paul Durivage. Paris, 1856. (Költőink szebb műveinek ismertetése fr. fordításban. Ism. P. Napló 1856. 251. sz.)
Les artistes. U. ott, ... (Regény, Durivage névvel, magyarúl is: A művészek. Kolozsvár, 1869.)
Párisi emlékek. szabadka, 1861. Két kötet.
Országgyűlési beszéde. Pest, 1861. (Batthyány Ferencz gróf és Bernáth Zsigmond beszédeivel együtt).
Egyházi beszédek. Szabadka, 1862. (Két czímkiadás. Pest, 1876. Ism. Uj M. Sion 1876. 904. l.)
Hiador költői művei. Szabadka, 1863.
A magyar irodalom történte. Pest, 1863. Két kötet. (Ism. Budapesti Szemle XVIII. 2. kiadás U. ott, 1865).
Nagy Sándor. Tragédia öt felv. U. ott, 1865.
A milliomos leány. Vígj. három felv. U. ott, 1865.
Künn és hon. Költemények. Szabadka, 1866.
Hiador újabb költeményei. Pest, 1871. (és Fülöp, maczed. király, trag. öt felv. A milliomos leány, társalg. színmű öt felv.)
Jámbor Pál munkái. U. ott, 1872. (Fővárosi szemlék. A Közvélemény 1870-71. október 1-ig XX füzet, 1872. jan.-júl. tíz füzet. Színművek, költemények, politikai czikkek).
Virgil Aeneisének ismertetése hitregei jegyzetekkel és a költő életrajzával. l. füzet. Szabadka, 1874.
Mesék az ifjúság számára. Idegen költők után. U. ott, 1876.
Hiador (Jámbor Pál) művei. U. ott, 1880-83. 27. füzet (1. Nagy Sándor, tört. tragédia öt felv.; 2. Koszorú, tört. vígj. három felv., ism. Koszorú 1880.; 3. A törvénytelen vér. Corvin János, tört. dr. öt felv., előbb Becskerekes adták elő, később Székesfejérvárt, a budai népszínházban 1863. szept. 22., a pesti nemzeti színházban először 1866. decz. 2. és más helyeken is; 4. Fülöp, tört. trag. öt felv.; 5-6. 48-ki emlékek. Gyászbeszéd Deák Ferencz fölött. Úti emlékek; 7. Országgyűlési és tanügyi beszédek. Halotti beszéd; 8. Mesék. Epigrammák. Az ő emlékezete; 9-10. Beszélyek. Rajzok. Úti tárczák; 11. Páris hajdan és most; 12. Ó és új világ. Horácz, Virgil, Ovid, Catull, Hugo Victor, Coppée, Autron, Mirian; 13. Balladák; 14. Romáczok és költői beszélyek 15-16. Politikai dolgozatok és fővárosi tárczák; 17. Drámai tanulmányok; 18. Ó és új világ II. rész. Horác 3. könyve. Virgil Aeneisének 2. éneke. Virgil pásztor énekei. Hugo Victor. Clovis Hugues. Epigrammák; 19. Számkivetésben 1851-1861.; 20. Jellemrajzok; 21. Cicero beszédei; 22. A rózsakor, költemények; 23. Horác ódáinak harmadik könyve; 24. Nagy Lajos özvegye, tört. tragoedia öt felv. A milliomos leány, színmű három felv., 25. Egy költő, tragoedia öt felv., Az örökség, vígj. egy felv.; 26. A féltékeny férj, színmű négy felv., A kitört ablak, vígj. egy felv., A kastély, vígj. egy felv., Mindnyájan, színmű egy felv.)
Phaedrus Aesopusi meséi. Mesegyöngyök az állatvilágból. Szabadon átdolgozta. Számos képpel. Bpest, (1885.)
Levele Rumyhoz 1844-ből (a m. tud. akadémia levéltárában).
Álnevei: Csobánc, Kubinszky Ödön, Rajnai, Balaton.
Honderű 1847. II. 5. sz. (Severus).
Kerbeny, Album Hundert ungarischer Dichter Dresden und Leipzig, 1854. 222., 501. l.
Vasárnapi Ujság 1862. ll. sz. arczk.
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 318. l.
Ország Tükre 1862. 2. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 50. sz. arczk.
Országgyűlési Arczképcsarnok 1867. arczk.
Budapesti Közlöny 1869. 65. sz.
Igazmondó 1870. 23. sz.
Schematismus Colocensis 1871. 114. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai VII. 1871-72. (Jókai).
Uj M. Sion 1876.
Figyelő 1877. 253. l.
Baja 18978. 17., 23., 26., 29. sz. (Szulik).
Szabadkai Közlöny 1878. 5. sz.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Munkálatok XLVI. 1883. 188., 210., 234. l.
Ország-Világ 1884. 40. sz. arczk. (Degré A.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Sion 1888. 301. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.