a kir. József-műegyetem titkára, J. János (az 1848-49. szabadságharczban százados volt a szegedi vadászzászlóaljban és 1861-62-ben szolgabiró Torontálmegyében) és marczali Farkasházy Julia fia, szül. 1853. máj. 5. Kolozsvárt, hol középiskoláit a kegyesrendiek főgymnasiumában végezte. 1875-79-ig jogi tanulmányokat hallgatott az ottani egyetemen, a hol 1879-ben a jogtudományi államvizsgát és 1880-ban az államtudományi szigorlatot letette. 1875-ben a kolozsvári kereskedelmi s iparkamara jegyzőjévé neveztetett ki, 1880-ban a kolozsvári egyetem jegyzőjévé, 1881-ben pdig a kir. József műegyetem titkárává, hol jelenleg is működik.
Czikkei az Erdélyi Muzeumban (1879. Adalék Gaius institutiói IV. könyve 13. §-ához), a M. Iparban (1894. A szabadalmi reformhoz), a M. Szabadalmi Hirlapban (1895. A magyar szabadalmi törvényjavaslat), a M. mérnökegyesület heti Értesítőjében (1895. Az uj szabadalmi törvényjavaslatról) és a napi lapokban nagyobbára közgazdasági czikkei, az Iparügyekben (1895.)
Munkái:
A szabadalmi ügy rendezéséről. Bpest, 1886.
Szabadalmi ügyünk reformjához. U. ott, 1895.
Az ujdonság fogalma a szabadalmi jogban. U. ott, 1895.
A magyar műegyetem története. U. ott, 1896. (Sajtó alatt).
Corvina 1895. 16. sz.