ügyvéd, J. Péter birtokosnak és Kandra Máriának fia. szül. 1835. máj. 31. Szinyér-Váralján (Szatmárm.); az alsó négy gymnasiumi osztályt Nagybányán, a felsőbbeket Szatmárt végezte; 1852-55-ig a jogot hallgatta a pesti egyetemen és 1854. nov. 24. államvizsgát tett; joggyakornok volt 1856. jún. 4-ig a szatmári kir. törvényszéknél, 1858. jan. 3-ig a bécsi országos törvényszékhez osztatott be; onnét a m.-szigeti törvényszékhez segédnek nevezték ki. 1860. okt. 5. az eperjesi kir. törvényszékhez titkárnak léptették elő; ezután a máramarosi megyei törvényszék főszolgabirája volt 1868 végeig; ettől fogva gyakorló ügyvéd és 1874 óta az ügyvédi kamara elnöke Máramaros-Szigeten. 1883-ban, a 18 éves korában 1881. okt. 21. elhunyt egyetlen fia emlékére, nejével Buzáth Teréziával együtt 10,000 frtos alapítványt tett egy leányárvaház alapjára s a m.-szigeti közkórháznál 1000 frt-os ágyalapítványt.
Czikkeket írt az Idők Tanujába (1865., 1867., 1879., 1880., 1882-85.), Máramarosba (állandó munkatársa) a Szigeti Közlönybe (a kath. autonomiáról és a Suligulialap rendeltetéséről sat.), a Tanodai Lapokba (a m.-szigeti kis gymnasiumnak nyolcz osztályúvá leendő kiegészítése ügyében), a Hazánkba (1868), az Autonomiába (1869-73.), az Ügyvédek Lapjába (1884., 1892.) s a debreczeni kir. táblai Értesítőbe (1892 a Numerus clausus ellen és az Ügyvédi függetlenségről); írt még a Pesti Naplóba, a Müller Gyula nagy Naptárába (1856. Az avasi nép szokásai); a Máramaros-megye egyetemes leírásába (1876. Az ügyvédi kamara Szigeten), a Szilágyi Albumba (1885. Egy hazafias pap élete elbeszélés).
Szerkesztette a Szigeti Közlönyt 1870. febr. 6-tól 1872-ig.
Önéletrajzi adatok.