főgymnasiumi tanár, szül. 1845. decz. 17. Lugoson (Krassóm.); a gymnasiumot szülővárosában. Temesvárt, Kecskeméten és Szegeden elvégezvén, mint a kegyes tanítórend tagja 1866-ban tanított Szegeden, a következő években pedig Nagy-Kanizsán, Pesten, ismét Szegeden, Nyitrán és Temesvárt. 1875-ben a rendből kilépett és a szabadkai főgymnasiumhoz választották meg tanárnak. 1880-tól közreműködött a Szabadkán létesítendő egyesült protestáns egyház szervezésében és ennek, később pedig a különvált ág. ev. egyház felügyelője. 1891 végén beállott szembaja mindinkább súlyosodván, az irodalommal azóta ritkábban foglalkozik. 1895. júniusban nyugalomba lépett, érdemei elismeréseül a rendesnél magasabb nyugdíjjal. A Bács-Bodrogvárm. történeti társulat alelnöke. A szabadkai városi közkönyvtárt létesítette s annak jelenleg is könyvtárnoka. Ivánovszky családi nevét 1867-ben változtatta Iványira. 1865-től fogva néhány magyar és német paedagogiai czikket írt a vidéki lapokba s 1871-72-ben tanügyieket a Magyar Tanügybe s az Orsz. Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe.
Czikkei s értekezései a temesvári Történelmi Adattárban (III. 1873. Ó- és Új-Bogsán helytörténetét illetőleg), a nyitrai gymnasium Értesítőjében (1874. Az összehasonlító nyelvtudomány- és az indogerman nyelvfajról), a temesvári tört. és rég. Értesítőben (1875. A csanád egyházmegye püspöki s a kegyesrend temesvári házi könyvtárnak ismertetése, Lugosi pecsétek, Lugosi és karánsebesi bánok, Lugos és Gavosdia régi határai, Lugos és Karánsebes története 1526-58., 1876. Mikor jöttek a piaristák Temesvárra, 1877. Adatok Lugos és Karánsebes történetéhez 1658-1695., 1879. Adatok a temesvári szent Katalinról czímzett templom és zárda történetéhez 1717-1759), a Szabadka és Vidékében (1877. Szabadka város privilegiuma 1779., 1878. Vármegyénk hajdana, Szt-Mária és a kamara, egy fejezet Szabadka történetéből, 1880. A németek telepítése Bácsvármegyében), az Ujvidékben (1879. Vármegyénk régi térképe, Vármegyénk helynévtárához), a Bácskában (1879. Zenta régisége, 1881. Adatok a bácsvármegyei volt katonai helységek történetéhez, A bácsvármegyei katonai helységek polgárasítása, Bodrog városa és váráról, 1885. 1848-49-ki okmányok), a Zentai Figyelőben (1879. Adatok Zenta történetéhez, 1880. Ó-Kanizsa tört. multja), a Szabadkai Közlönyben (1879. Száz év előtt mikép szerezte Szabadka sz. kir. város privilegiumát és ennek lehozatala, Szeged és Szabadka közti határpör, Szabadka hatósága 1732-1800.), a Szabadkai Ellenőrben (1879. A zsidók Szabadkán a mult században, 1880. Az előfogatok története Szabadkán: Bajmok, Csantavér, Sándor keletkezése, 1881. Szabadka településéről és a szerbek viszonyairól), a Századokban (1880. Felhivás egy Bács-Bodrogvármegyei tört. társulat érdekében, 1881. Bodrog városa és váráról, 1882. Szabadka sz. kir. város nevéről. 1884. Bács-Bodrogmegye helységei névtárához: Daut Tóti, 1886. Báncza, vagy Bancsa, egy bácsmegyei régi helység, 1886. Bácsvármegyei régi helységek: Kürt, Szent-Iván, Tárnok), a Krassói Lapokban (1882. A temesi bánságról), a szabadkai gymnasium Értesítőjében (1882. Szabadka városának viszonya földesurával, 1883. Vidékünk őskora és a szabadkai régiségek, 1891. Részletek a szabadkai főgymnasium történetéből 1747-1861.), a Hazánkban (1884-85. A tiszai határőrvidék), a Figyelőben (XIX. 1885. Zemplénmegye körlevele Táncsics Mihály ellen), a Tört. Tárban (1886. Thököly Imre-féle oklevelek), az Ethnographiában (II. 1891. A szabadkai bunyeváczok és sokáczok), a Bácskai Ellenőrben (1896. A szabadkai bunyevácz nemességről, Rejtett kincsek); írt még a Bács-Bodrogmegyei történelmi társulat Évkönyveibe.
Munkái:
T. Livii ab urbe sondita librorum partes selectae. Pest, 1870. (Görög és latin remekírók gyűjteménye 17 füzet. Magyarázó jegyzetekkel. Ism. Tanáregyl. Közl. IV. 2. kiadás. Bpest, 1880.)
Leitfaden der deutschen Literaturgeschichte. U. ott, 1871.
Urbis Romae viri illustres. Lhomond-olczer után magyarítva. U. ott, 1871. Szótárral.
Magyar olvasókönyv a középtanodák 1., 2. oszt. számára. U. ott, 1872. (Bodnár Zsigmonddal együtt. 3. jav. kiadás. Bpest, 1876., 4. k. 1877., 5. jav. k. 1877. 7. k. 1880., 9. k. 1882. 11. k. 1884., 13. k. 1888., 14. k. 1892. U. ott)
A Nibelung ének tartalma és Krimhild jellemzése. Szeged, 1872. (Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
Kleines Frauenlob. Neutra, 1873.
Magyar olvasókönyv a középtanodák 3. és 4. oszt. számára. Pest, 1873. (Bodnár Zsigmonddal együtt. 4. kiadás. Bpest, 1879.
T. Livii ab urbe condita liber XXI. Magyarázó jegyzetekkel. Bpest, 1875.
Magyar irálygyakorlatok a középtanodák alsóbb osztályai számára. U. ott, 1875. (2. kiadás. U. ott, 1878.)
Vidékünk története 1571-1658-ig, különös tekintettel Lugos, Karánsebes, Lippa történetére. Temesvár, 1875. (Különny. a Temesi Lapokból).
Bács-Bodrogh vármegyének történeti irodalma, Zombor, 1881. (Különny. a Bácskából.)
Szabadka sz. kir. város története. Szabadka, 1886 és 1892. Két kötet, térképekkel és képmellékletekkel. (Ism. Századok, P. Hirlap 220. sz., Bud. Szemle I., II. 1887.)
Az új Bodrogvármegye. Bpest, 1887. (Ism. Bácska 63. sz.)
Kollonics Lipót bibornok országszervező munkája. Szabadka, 1888.
Szabadka és vidéke 1848-49-ben. Okirattár. U. ott, 1888.
Bács-Bodroghvármegye földrajzi és történelmi helynévtára. U. ott, 1889. és 1895. I. és II. kötete. (Ism. Századok, 1889. A III. kötet kéziratban van.)
Pality magánrajza. U. ott, 1892. (Különny. Szabadka története II. kötetéből.)
A szabadkai közkönyvtár-egyesületről első évi jelentés és e könyvtár fejlődésének története. U. ott, 1894.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-89., 1892.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk névváltoztatásai 109. l. és önéletrajzi adatok.