Ivánka István (draskóczi és jordánföldi)
földbirtokos Paláston Hontmegyében, ifj. I. Imre és Nedeczky Petronella fia, szül. 1855. jan. 12. Paláston (Hontm.); a gymnasium öt osztályát mint magántanuló Tápió-szent-Mártonban Kubinyi Lajossal (K. Ágoston fiával) együtt végezte, azután a selmeczi ág. ev. lyceumban tanult 1874-ig, hol az érettségi vizsgát letette. (Közben, technikus akarván lenni, egy évet Stuttgartban és a pesti műegyetemen töltött.) A jogot a pesti egyetemen végezte; két évig ügyvédi irodában dolgozott; végre szülei birtokát átvevén, jelenleg is Paláston gazdálkodik. Mint katona, szabadságon kívüli viszonyban honvéd-hadnagy. A közös hadseregben résztvett a boszniai hadjáratban.
Első költeménye: Ha lenne vizözön cz. a Üstökösben a 70-es évek elején jelent meg, azután munkatársa maradt a lapnak 1877 végeig, midőn Bartók Lajos lapjához, a Bolond Istókhoz pártolt és annak jelenleg is dolgozótársa, Zsivánka, Ivánch utód álnevek és I. I. jegy alatt; legújabban Ezredév cz. költeménye jelent meg u. ott neve alatt. A hontvármegyei Almanachban (szerk. Pongrácz Elemér 1893. költemény, 1894. Asszony, még sem asszony cz. monolog és költemény.) A 80-as évek elején írt a Nógrádi Lapokba, az Esztergomi Közlönybe (1879. A boszniai occupatióról Fürer Pista álnévvel cziksorozat), a Selmeczbányai Hiradóba, a Pozsonyvidéki Lapokba s a Pozsonyvidéki Hirlapba (1881-82.); végre a Pesti Naplóba, Budapesti Hirlapba s a Budapestbe (1884-1896.) Alszik a nagynéni cz. operáját (zenéje Szabados Bélától) 1895-ben adták a budapesti operaházban.
Munkái:
Fűzfalombok. Költemények. Selmeczbánya, 1885.
Agglegény vőlegény. Énekes vízszínmű két felv. Ipolyság. 1893. (Különnyomat a Hontvármegyei almanachból.)
Irt még több politikai röpiratot névtelenül.
Szerkesztette a Honti Közlönyt 1880 első negyedévben és a Honti ellenzék cz. havi közlönyt 1885-86-ban (1887-ben négy száma jelent meg az ő közreműködésével Ipolyságon.
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 266. l.
Máté és Mezei, M. Almanach. Bpest, 1888. 159. l. és önéletrajzi adatok.