veszprémi czímzetes prépost és hevesi főesperes, szül. 1824. ápr. 14. Ivádon (Hevesm.) nemes családból; középiskoláit Egerben végezte s ugyanitt belépve a papnevelő-intézetbe, 1847-ig a hittudományokat hallgatta. Ez évben Kassán fölszenteltetvén, Nyír-Adonyban lett káplán; innen hasonló minőségben előbb Kistályára, azután Verpelétre költözött, 1849-ben elnyerte a monostori javadalmat, hol 13 évig működött. 1862-ben Bartakovics érsek hevesi lelkészszé nevezte ki, 1866-ban pedig alesperessé. Papi s társadalmi működésének jutalmául 1881-ben veszprémi préposttá és hevesi főesperessé nevezte ki ő felsége. Súlyosbodó lábbaja végett Budapesten keresett gyúgyulást; azonban több hasztalanul végzett műtét után ugyanott 1882. máj. 5. meghalt.
Fiatalabb éveiben az irodalommal is foglalkozott; írt a Napkeletbe Szücs Mihály névvel; azonkívül dolgozott az Egerbe s a 60-as évek elején a Pesti Naplóba.
Eger 1882. 15. sz.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 122. l. és gyászjelentés.