unitárius leányiskolai igazgatótanító és főiskolai énektanár, szül. 1849. nov. 2. Szent-Gericzén (Maros-Tordam.); középiskoláit a székely-keresztúri s a kolozsvári unitárius főgymnasiumban végezte 1870-ben. Ekkor beiratkozott az unitárius papnevelő-intézetbe. Kriza püspök ajánlatára ideiglenesen Tordára ment tanítónak és a theologiai tanfolyamot 1873-ban mint magántanuló végezte. A tanügy terén elért sikereiért a vármegye őt küldte kormánysegélylyel a bécsi világkiállítás tanügyi osztályának tanulmányozására. Tordán 18 évet töltött és 1888 óta Kolozsvárt működik. A kolozsvár-megyei tanítótestületnek 1893 óta elnöke; a zsinati s főtanácsi gyüléseknek rendes referense. A zeneirodalom terén is működik; eredeti egyházi énekeivel három ízben nyert pályadíjat.
Tanügyi czikkeket és könyvismertetéseket írt a Család és Iskolába, a Keletbe, a M. Polgárba, az Erdélyi Hiradóba, a Kolozsvárba s az Ellenzékbe. A Keresztény Magvetőnek 1888 óta állandó munkatársa (1888. Pálfi K. tordai igazgató életrajza, 1894. A tordai gymnasiumjövője érdekében) sat.
Munkája: Egyházi énekek. Budapest, 1896. (Ebben harmincznál több eredeti szerzeménye van.)
Szerkesztette a Tordai dalkör 1883. zászlószentelési ünnepélye alkalmából Tordán kiadott Emléklapot (Kolozsvár, 1883. Nagy Balázszsal együtt.)
Jegyei: -i – n és -n.; névtelenül is több czikke jelent meg.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.