polgáriskolai tanár, szül. 1863. nov. 20. Miskolczon (Borsod-megye); a gymnasium négy alsó osztályát szülővárosában, az V. és VI. osztályt az egri cziszterczitáknál, a VII. ismét Miskolczon végezte. 1880. szept. 8. a minorita-rend növendékei közé lépett és egy évet mint novitius Nyír-Báthorban (Szabolcsm.) töltött és ugyanazon idő alatt magán úton az érettségi vizsgálatra készült és azt a rend provinciálisának kivánságára a miskolczi ev. ref. gymnasiumban tette le. 1881. aug. Nagy-Enyedre küldték elemi iskolai tanítónak; innét 1882. júl. 4., elhagyva a papi pályát, egyideig a pénzügyi fogalmazói pályára készülvén, a n.-enyedi m. kir. adófelügyelőségnél dolgozott. 1883-ban Budapestre ment és 1886-ig az állami paegagogiumban a nyelv- és történettudományi szakcsoportból polgári iskolákra oklevelet nyert. Azután 1887-88. Parádon nevelősködött és ezalatt főleg a palócz nép életének tanulmányozásával foglalkozott. 1888. szept. 8. a liptó-szent-miklósi állami polgári iskolához neveztetett ki a latin nyelv tanárának és jelenleg is ott működik. 1890. okt óta titkárja a M. O. Kárpátegyesület liptói osztályának, 1894-óta titkárja a liptó-szent-miklósi magyar társalgó-körnek; 1895. jan. óta az ottani magyar daláregyesületnek alelnöke.
Költeményeket írt a következő lapokba: Miskolcz (1881-82.), miskolczi Emléklapok, borsodmegyei lapok (1886-87), Budapest (1881. Füredy Ottó álnév alatt is), a nagy-enyedi Közérdek (1881-84. Cserkesz álnév alatt is), M. Korona (1882), Borsod-Miskolczi Közlöny (1883.), Tata és Vidéke (1883). Képes Családi Lapok (1883), Urambátyám (1886. Istokfy álnév alatt is), Eger (1887-93), Hasznos Mulattató (1888), Felvidéki Hiradó (1889-92), Liptó (1892-93. Gócsi Muki álnév alatt); erdélyi leveleket a Miskolczba (1881), fürdői leveleket az Egerbe (1887-88.); elbeszéléseket, tárczákat a Leány Világba (1886-87), a M. Ifjuságba (1887.) Ethnographiai, földrajzi s egyéb czikkeket, meséket és palócz népköltési adatokat írt a Turisták Lapjába (1890-92), az Ethnographiába (1890. Egy török és egy palócz népmese rokonsága, Egy kis adalék a palócz nép babonáihoz, 1891. Palócz találos mesék, Bethlehemi pásztorjáték a mátraalji palóczoknál, 1892. Adatok a palócz nép babonáihoz, 1894. Mátraalji palócz lakodalom, Mátravidéki palócz szokások, Ujabb adalékok a palóczok néprajzához, Felvidéki tót babonák, 1895. Palócz babonák és gyermekjátékok 1896. A borsodi matyó nép élete), a Nemzetbe (1891. márcz. 6.), az Egyetértésbe (1891. máj. 31.), az Egerbe (1892-93), a Borsodm. Lapokba (1886), a Felvidéki Hiradóba (1890), az Én Ujságomba (1892-93), a M. Nyelvőrbe (1894-95. Palócz népnyelvi adatok), a Liptóba (1894. 36. sz. Palócz néprajzi tanulmányok) és az Ethnolog. Mittheilungenbe (1887-89).
Munkái:
Palócz mesék a fonóból. Liptó-Szent-Miklós, 1890. (Ism. 1891: Budapesti Hirlap, Egyetértés, Főv. Lapok, Ethnographia sat.)
A palóczok «barbonczása» Bpest, 1890. (Különnyomat a Turisták Lapjából).
A diósgyőr-hámori völgy. U. ott, 1891. nyolcz képpel. (Különny. a Turisták Lapjából).
Juhászélet a Liptói havasokon. U. ott, 1892. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
Adatok a palócz nép babonáihoz. U. ott, 1892. (Kül. ny. az Ethnographiából.)
Palócz babonák és temetkezési szokások. U. ott, 1892. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
A palócz néprajzi tanulmányok. U. ott, 1894. (Kiadta a m. néprajzi társaság. Ism. Egyetértés, M. Hirlap, Magyarország, Pesti Hirlap sat.)
Az alacsony Tátra hegységei. U. ott, 1895. hat képpel. (Kül. ny. a Turisták Lapjából.)
M. Könyvészet 1894. és önéletrajzi adatok.