Istvánffi Gyula (csik-mádéfalvi)
bölcseleti doktor, a m. n. múzeum növénytani osztályának őre, szül. 1860. ápr. 5. Kolozsvárt; felsőbb tanulmányait a kolozsvári meg a bonni egyetemen végezte; 1881-ben bölcseletdoktori, 1882-ben középiskolai oklevelet nyert és 1883-ban magántanár lett. Mint tanársegéd működött Kolozsvárt 1881-től 1885-ig és 1887-től 1889-ig és mint első assistens a münsteri akadémián 1885-től 1887-ig. Brefeld mellett, kinek több rendbeli vizsgálataiban (különösen az üszökbetegség terén) munkatársa volt. 1887 nyárutóján mint önkéntes a Kristianiai Ringnes Bryggeri (sörgyár) gjaerfisiologisk laboratorietjében a sör mikroorganizmusainak tenyésztését tanulmányozta. 1889. decz. 10. óta a m. n. múzeum növénytani osztályának vezetője s egyszersmind 1892 óta a budapesti egyetemen a kryptogam növények morphologiájának és rendszertanának magántanára. Scharschmidt családi neve helyett 1886-tól nagybátyjától adoptáltatván, az Istvánffi nevet viseli. Szaktudománya, valamint műtörténeti tanulmányok és botanikai gyűjtések kedvéért több ízben beutazta Európát.
Czikkei a M. Növénytani Lapokban (1880. A chorophyll osztodásáról, Tamás Alberttel: Additamenta ad Algologiam Dacicam I. Enumeratio Algarum monnullarum in comitatibus Kolos, Torda-Aranyos, Udvarhely et Hunyad lectarum, II. Enumeratio Algarum nonnullarum in com. Naszód-Besztercze, Doboka, Kolos, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér, Udvarhely, Fogaras, Szeben et Hunyad lectarum, 1881. A Closterium intermedium Ralfs oszlása, A Chlorochítrium Erdélyben, Az Euphorbiaceák, Rutaceák, Urticaceák és Pálmák szerves sphaerokrystalljai, III. Enumeratio Algarumnonnullarum in com. Bihar, Kolos, Maros-Torda, Alsó-Fehér, Hunyad, Háromszék. Udvarhely lectarum, 1882. A Vaucheria thallusának reductiójához és spóraképződéséhez, Fossil Bacillariaceák hazánkból, Additamenta ad Phycologiam cott. Bihar et Krassó-Szörény, A Stapelia fuscata szerves sphaerop – krystálljai, 1884. A protoplastok összeköttetésének és a sejtközi plasma előfordulásának néhány esetéről, A Zygnemaceák telelése, A Galanthus nivalis, Echinopsis oxygena és az Euphorbiaceák spaerokrystallajiról, Algae nonnullae a cl. Przewalski in Mongolia lectae, 1887. Olav Johan-Olsennel: A tökéletesebb penészek váladék-tartói, 1889. A penészek sejtmagváról, 1891. A margitszigeti vízesés növényzete, könyvismertetések külföldi növénytani munkákról, az eddigi évf.); az ellenzékben (1881. 32. sz. A compass-növényről, angolból); a Természettud. Közlönyben (1882. Az uj-zealandiak növényi táplálékáról a praehistoricus időkben Colenso után, 1884. A bacteriumok jubileuma, Az ércz- és papirpénzeken élő alsó-rendű növényekről, 1890. A házi- vagy futógombáról, 1891. XVI. Pótfüzet, Újabb vizsgálatok az Üszökgombákról, A rovarölő gombák és az apácza-hernyó, A jegenyefenyő levelein élősködő Aecidium elatinum nevű rozsdapenészről, A penészek életéről 1892. A legfőbb növényi élvezeti szerek mikrochemiájából, Az aszfaltgőzök hatása a rózsalevelekre, A desztilált víz mérges hatása a növényi életre, Pathogen baktériumok a genfi tó iszapjában, Penész tenyészet havon, XX. Pótfüzet. A Welwitschia mirabilisról, 1894. A városi köd hatása a növényekre, Gombatenyésztő hangyák, Ehető zuzmók, XXVII. Pótfüzet. A leydeni Clusius-Codex, XXX. Pótfüzet. A tőkhal pusztító gomba, A világosság hatása a virágok kifejlődésére, Az indican előfordulása és kimutatása, XXXI. Pótfüzet, A Solanin és Capsicin microchemiai reactioiról, Két eredeti Linnéf-féle növény a m. n. múzeum növénytani gyűjteményében, 1895. A buitenzorgi fűvészkert. A szerbtövis eredetéről); a M. Polgárban (1882. 179. sz. Mi a gyászpiritó); a londoni Natureban (1882. Researches on the Division of the Chlorophyll-granules and upon the Occurrence of Hypochlorin in the Cyanophyceae and Bacillariaceae, 1885. On the Continuity of Protoplasm on the «Middle-Lamellary» Protoplasm, with special reference to the Loranthaceae and Coniferae); a Vegytani Lapokban (1883. A legszokásosabb mikrochemiai reagensek, tekintettel a kolozsvári magyar kir. tudom. egyetem növénytani intézetében használtakra. I. Általános tájékoztató); a londoni The Journal of the Linnean Society-ben (XXI. 1884. Notes on Afghanistan Algae), a new-yorki Bulletin of the Torrey Botanical Club-ban, (XI. 1884. The microvegetation of Bank-Notes, 1885. Three Desmids new to the United-States), a Zeitschrift für wissensch. Mikroskopieban (1884. Ueber die mikrochemische Reaction des Solanin és könyvismertetések); az Orvosi Hetilapban (1885. Némely gyógyító anyagban és vegyiszerben tenyésző penészekről); a velenczei Notarisiaban (1887. diagnoses praeviae Algarum novarum in Hungaria observatarum, 1891. Frammenti Algologici. I. Alcune Alghe raccolte nel' lago di Schloss-See in Baviera, Sur l'habitat de Cystoclonium prupurascens dans le Mer Adriatique); a kolozsvári Orvos-Term. Értesítőben magyarul és németül (1888. Adatok az Ulothrix zonata ismeretéhez, egy tábl. rajz., A gombák eltartásáról, tudományos czélok számára való kikészítéséről, 1889. Az uj apochromatikus objectivekről a systema bemutatásával), a Botanisches Centralblattban (1888. Ueber das Praepariren der Pilze für wissenschaftliche Zwecke, 1894. Ueber die Nahrung der Fischbrut im Balaton-See, Zwei Originalexemplare Linnéscher Pflanzen in der Sammlung des ung. Nat. Museums és az Oest. Bot. Zeitschriftben, 1895. Neuere Untersuchungen über den Zellkern der Pilze, Ueber die Flora des Balaton-Sees, Ueber die Vergleichung der Floren der Thermen der Margitinsel und Aquincum, Die Pflanzenwelt aus der Budapester Wasserleitung, ismertetések a hazai és rumén botanikai dolgozatokról); a Délmagyarországi Természettud. Társ. Közlönye (1896. A gombaevésről); az Erdélyi Hiradóban (1888. 247., 248. sz. A Phylloxera leküzdéséről, közvetlen ellenszerek alkalmazása nélkül); a Természetrajzi Füzetekben magyarul, francziául és részben németül (1890. Rumeliai Algák Frivaldszky Imre gyűjtéséből, A meteor-papirról, 1891. Kitaibel herbariumának algái, Adatok a gombák phísiologiai anatomiájához, A paprika hatóanyagának mikrochemiai kimutatása, 1893. Adatok Romania algaflórájához, 1895. Laboulbenia gigantea barlangi bogarakon élő új penészfaj, Adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez, Újabb vizsgálatok a gombák váladéktartóiról); a Földtani Közlönyben (1891. Könyvism.); a Földrajzi Közleményekben, francziául is (1891. A Balaton, kryptogam növényzetének vázlata, 1894. A Balaton mikroszkopos növényzetéről); a Természettud.-társulati Emlékkönyvben (1891. A szarvasgombáról); a M. Hirlapban (1892. okt. A kolerabacillusról); a Fővárosi Lapokban (1894. Balaton és vízvezeték); a Mathem. és Természettud. Értesítőben (1895. Clusius mint a magyar gombászat megalapítója); a Kertészeti Lapokan (1896. Fredrik Christina Schübeler, A tropusok alatti botanikus kertek rendeltetése és feladata).
Munkái:
Algae Romaniae. Ex A. Kanitz Plantis Romaniae seorsum impressum. Kolozsvár, 1880. (Különnyomat a M. Növénytani Lapokból.)
Adalékok az activ és passiv endophytismus ismeretéhez. U. ott, 1881. (K. ny a M. Növ. L.)
A chlorophyll és a növényi sejtmag morphologiájához. Egy photogrammal. U. ott, 1881.
A penészvizsgálati tenyészmódszerek. Dr. Brefeld után ford. U. ott, 1881. (K. ny. a M. Növ. L.)
Fragmenta Phycologiae Bosniaco-Serbicae. U. ott, 1883. (K. ny. a M. Növ. L.)
Adatok a Synedra Ulna (Nitzsch). Ehrenb. oszlásának bővebb ismeretéhez egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Phlyctidium Haynaldii n. sp., egy tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Tanulmányok a magyarhoni Desmidiaceákról. Egy fényny. tábl. Bpest, 1883. (Math. és Term. Közlem. XVIII. 8. sz.)
Némely Chlorosporeák vegetativ alakváltozásairól. Kolozsvár, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Adatok a Gongrosirák fejlődéséhez, öt tábl. U. ott, 1883. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
Megjegyzések dr. Lőte József, A Nerium Oleander hatásáról cz. dolgozatára. U. ott, 1884. (Kül. ny. az Orvosi Term. Értesítőből.)
Sejthártya-vastagodások és Cellulin-szemek a Vaucheriák- és Charáknál, egy tábl. U. ott, 1884. (Kül. ny. a M. Növ. L.)
A protoplastok összeköttetéséről és a sejtközi plasmáról. Különös tekintettel a Loranthaceákra és a Coniferákra. U. ott, 1884. négy tábl. (Kül. ny. a M. Növ. L. Ugyanez angolul a londoni Natureban.)
Ueber die Milchsaftbehälter und verwandte Bildungen bei den höheren Pilzen. Cassel, 1887. (Kül. ny. a Botanisches Centralblattból.)
Jelentés a felső-magyarországi tőzegképletek algologiai megvizsgálásáról, két tábl. Bpest, 1888. (Kül. ny. a Math. és Term. Közleményekből.)
O. Brefelddel és V. Olav Johann-Olsennel együtt: Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie. VII. Heft. Basidio myceten. II. Protobasidiumyceten. Mit 1 lith. Tafeln. Leipzig, 1888.
U. a. VIII. Heft. Basidiomyceten III. Autobasidiomyceten und die Begründung des natürlichen Systems der Pilze. Mit 12 lith. Tafeln. U. ott 1889.
Franciscus van Sterbeeck: Theatrum Fungorum oft het Tooneel der Campernoelien 1675. cz. munkája és a Clusius magyarázók, megvilágosítva a leydeni Clusius codexszel. Bpest, 1894. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből. Németül a Botan. Centralblattban 1894-ben.)
A kerékpárosság kézikönyve. U. ott, 1894.
Die Vegetation der Budapester Wasserleitung. Cassel, 1895. (Kül. nyomat a Botan. Centralblattból.)
De Rebus Sterbeeckii. U. ott, 1895. (Kül. ny. a Botan. Centralblattból.)
O. Brefelddel Untersuchungen aus dem Gesammtgebiete der Mykologie XI. Die Brandpilze II. Die Brandkrankheiten des Getreides. Mit 5 lithogr. Tafeln. Münster i. W. 1895.
Ueber die Rolle der Zellkerne bei der Entwickelung der Pilze, Berlin. 1895, (3 tábla rajzzal. Különnyomat a Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft XIII. k.)
Nouvelles recherches sur les organes conducteurs des hydnés Théléphorés et Tomentellés. Paris-Toulouse, 1896. (Egy tábla rajzzal. Különny. a Revue Mycologiqueből).
Unersuchungen über die physiologische Anatomie der Pilze mit besonderer Berücksichtigung des Leitungssystems bei den Hydnei, Thelephorei und Tomentellei. (Különny. Pringsheim Jahrbuch f. wiss. Bot. XXXIX. k. 1896.)
Szerkesztette a Kerékpáros Ujság cz. havonként kétszer megjelenő folyóiratot (1893. Bpesten.
M. Könyvészet 1894.
Pallas Nagy Lexikona IX. 736. l. (Borbás.)