Issekutz Hugó (maros-vásárhelyi)
a gyógyszerészet doktora, egyetemi magántanár, I. Adeodát törvényszéki elnök (ki 1876. jan. 11. magyar nemességet nyert) és Placsintár Veronika fia, szül. 1855. jan. 19. Székely-Udvarhelyt; a gymnasium három osztályát (a német nyelv elsajátítása czéljából) Segesvárt az ág. ev. főgymnasiumban, a IV-VI. osztályt a róm. kath. nagy-gymnasiumban Maros-Vásárhelyt, a VII. és VIII. ugyanott az ev. ref. főiskolában végezte. 1869-ben a gyógyszerészeti pályára lépett és gyakorló éveit Szamosujvárt töltötte. Egyetemi tanulmányait 1874-ben Kolozsvárt kezdette, hol 1876. máj. 30. gyógyszerész-magisteri oklevelet nyert. 1876-ban mint egy éves önkéntes a budapesti katonai gyógyszertárban foglalkozott. 1881-ben ismét a kolozsvári egyetemre iratkozott be s 1882. jún. 9. gyógyszerész doktori oklevelet és 1892. nov. 26. magántanári képesítést nyert.
A gyógyszerészet körébe vágó kisebb dolgozatai a Fabinyi Rudolf által Kolozsvárt szerkesztett Vegytani Lapokban (1882-84) jelentek meg; a Gyógyszerészi Hetilapban (1892. Tanulmányok az aqua amygdalarum amararum előállítása és vizsgálatára vonatkozólag, Adatok az aromatikus vizek előállításának kérdéséhez.)
Munkái:
Tanulmányok a naphtalinnak többszörös helyettesítés által nyert származékairól. Kolozsvár, 1882. (Doktori értekezés.)
Gyógyszerisme magyarázó szöveggel a m. gyógyszerkönyv 2. kiadáshoz. Orvos- és gyógyszerésznövendékek használatára a tisztiorvosi vizsgálatra készülők igényeire és a gyógyszertárosok vizsgálatára való tekintettel. U. ott, 1895. (102 eredeti ábrával. Jakabházy Zsigmond és Nyiredy Géza társaságában. Lőte József egyetemi tanár átnézte és előszót írt hozzá.)
M. Könyvészet 1894 és önéletrajzi adatok.