tanítóképzőintézeti tanár, szül. 1783. okt. 26. Dályán (Slavonia); atyja a karlóczai érsekség javainak kormányzója volt; I. a gymnasiumot Karlóczán a bölcseletet a pesti egyetemen végezte. 1808-ban a karlóczai gymnasium tanárának nevezték ki; innét Szent-Endrére ment a tanítóképző-intézethez; majd az intézetnek Zomborba való áthelyezése után ott működött 1830-ig midőn Szerbiába költözött állami szolgálatba. Belgrádban egy ideig tanár volt a főiskolán, majd az államnyomda igazgatója, 1840-ben az államtanács titkárának neveztetett ki, 1841-ben az összes szerbiai iskolák főigazgatója s 1848-ban ismét az államnyomda igazgatója. Meghalt 1853-ban.
Munkái:
Neka isztorijszka pitanja. Buda, 1814. (Néhány historiai kérdés.)
Freudenbezeugung der Serben, Walachen und Griechen am frohen Namensfeste... des Hern Urosch Stephan Nestorovics... am 2. Dec. 1814. Ofen, 1816.
Istorija tergowine. U. ott, 1816. (A kereskedelem története.)
Még töb szerb nyelven írt munkái jelentek meg Belgrádban, melyeket Schaffarik és Milicsevics elősorolnak.
Schaffarik, eschichte der slav. Sprache und Literatur 221. l. és Geschichte der südslav. Literatur III. 339., 373., 388., 421., 428. l.
Milicsevics, Pomenik. Belgrád, 1888. 184. l.