uradalmi igazgató, szül. 1787. jan. 6. Zsákán (Biharmegye); tanulmányait Nagyváradon és Egerben végezte; családi neve Irimie, eredetére rumén és vallására nézve görög nem egyesült volt. Kora ifjúságában gazdászatra adta magát és előbb a székelyhidi, azután a nagy-létai (Biharm.) uradalomban 40 évet töltött. Az uradalomban és saját birtokán Vértesen már nagyon régen igen czélszerűen rendezett váltó-gazdaságot állított. Javításai közt az állattenyésztés fejlesztése s nemesítése volt az első; kiváló szorgalmat fordított a sertéstenyésztésre. Ifjabb korában vakmerő lovas volt és az úrbéri vadászatoknál, később a megyei főnök által rendezett farkasvadászatoknál rendező ügyességével tünt ki. Meghalt 1856. ápr. 15. Nagy-Létán.
Több czikket írt a Társalkodóba (1838. 40. sz. Utazási rajzból sat), az Ismertetőbe (1839. I. 6. sz. A marhadög körülményeiről), a M. Gazdába (1845. 43. sz. Bihari kalászok, 1846. 72., 73. sz. Uti vázlatok), a Gazdasági Lapokba (1850. 41. sz. Buzaüszög és aranka, 40., 78. sz. Gazdasági tudósítás Biharból, 1852. 43. sz. Egy kis észrevétel a cselédrendszer ügyében, 1855. 21. sz. A vetések fogasolása és a marhák szájfájása). A Gazdasági egyesület által feltett kérdések körül is dolgozott.
Gazdasági Lapok 1856. 29. sz.
P. Napló 1856. 348. sz.
Vasárnapi Ujság 1858. 13. sz. arczk.
Galgóczy Károly, Az országos m. gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1885. V. 41-48. l.