városi aljegyző, szül. 1858. decz. 15. Hód-Mező-Vásárhelyen; iskoláit ugyanott az ev. ref. főgymnasiumban végezte; 1879. őszén a budapesti egyetemen a jogi tanfolyamra iratkozott be s azt elvégezte; azután ügyvédjelölt volt (1885) és jelenleg városi aljegyző szülővárosában.
Legelőbb a Honba írt s a «paraszt rajzokat» kezdte művelni; a Honban (1880-81. A remárisi venyige tanyán, A jóljárt asszony, Szericsányi Jankó, Az ábrándos nemzetes úr és később is hasonló népies rajzokat írt rendesen Iritz Dávid családi neve alatt); ugyanezen névvel jelentek meg tőle a Pesti Hirlap képes heti mellékletén: Ujsori Dura Máté, Az öreg kúcsos, Diófának teteje termette. (1882-től Irányi Dezső név alatt írt czikkeket s népies rajzokat); a Honba (1879. 5. sz. Hogyan terem a népdal, 27. sz. A Piros bugyeláris népdalai, 93. sz. Bari Kovács János népballadáról), a Független Hirlapba (1879. 41. sz. A nótafákról; Nótás Szabó Pál, 131. sz. Hazafias népdalaink, 1880. 166. sz. Szericsányi Jankó), a Pesti Hirlapba (1880. Paraszt költők, Csicsóka Tóbiás, Csávás Jónás, Pitypalaty, Délibábok lánya sat.), a Magyarország és a Nagyvilágba (Ribizli Jónás az orgona billegtető, a Galambosék házuk szomorúsága sat.), a Nemzetbe (Csiz, A Bundás báró, A falu szentje sat.) és különösen a Budapesti Hirlapba megindulta (1881) óta majdnem kéthetenként egy-egy tárczát írt (1882. 88. sz. Magyar költők a ponyván; 1883. 114. sz. Magyar népies gyermekköltészet); írt még a Fővárosi Lapokba, a Szegedi Naplóba, a Vásárhely és Vidékébe (1885-ben főmunkatársa és segédszerkesztője volt, 49. sz. Egy falusi költőről. Sánta Matók József, 1887. 27. sz. Hegyi Arankáról, 46. sz. Két szegedi író: Pósa Lajos és Palotás Fausztin), a Hódmező-Vásárhelybe, a Karczagi Közérdekbe, a Vásárhelyi Közlönybe; Módmező-Vásárhelyen a Suhogó cz. élczlapnak, mely 1885-ben indult meg Rodódi Dendron név alatt, főmunkatársa volt; az Arad és Vidékében (1885. 248. sz. Aranyos Jónás, életkép). A Figyelő (I. II. 1876-77.) népköltési gyűjteményéből közölt népdalokat.
Munkái:
Falusi történetek és életképek. Hódmező-Vásárhely. 1887. (Ism. Budap. Hirlap 1886. 309. sz. Vásárhely és Vidéke 1887. 40. sz.)
Pitypalaty. Szeged, 1893. (Ism. Főv. Lapok 263. sz.)
Pipacsok. Elbeszélések. U. ott, 1893.
Jegyei I. D. t., I. D., – ő.
Iritz Dávid családi nevét törvényszerűleg 1891-ben változtatta Irányi Dezsőre.
Századunk Névváltoztatásai 109. l.
Dugonics-Társaság III. Évkönyve 1895. 77. l. és önéletrajzi adatok.