nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a m. tudom. akadémia igazgató tagja, a Kisfaludy-társaság tagja, Stummer Ferencz főszolgabiró (kinek őse S. György 1741. okt. 28. Mária Teréziától nyert czímeres nemes levelet) és liptó-szmrecsányi Szmrecsányi Arzenia fia, szül. 1823. okt. 20. Ipoly-Keszin (Hontm.); a gymnasium I. és II. osztályát Kamiss Ferencz magántanítása mellett otthon, a többit Korponán és Selmeczbányán végezte, hol a német és tót nyelvben első ismereteit szerzé s tanárai közül különösen Lőrincz György classicai képzettségű férfiú volt a magyar irodalom megkedveltetésében az ifjúra nagy befolyással; már 13 éves korában az esztergomi főmegyei papnövendékek sorába vétetett fel. Ifjúkora s gyenge testalkata végett eleve a sz. Imréről nevezett pozsonyi előkészítő papnevelőbe küldetett, hol két évig Hévánszky aligazgató s tanár vezetése alatt tanult, kinek iránya az ifjúra határozó befolyással volt a papi hivatás kegyelésére nézve, melyet utóbb atyja többszöri felszólítására sem volt hajlandó megváltoztatni. Innét a nagyszombati seminariumba ment át, hol két évig a bölcseletet végezte. Gály Ferencz történettanár benne a már addig is leginkább a történelem iránt nyilvánult ez előszeretetét megerősíté. Azután Bécsbe a Pázmán-intézetbe küldetett, hol a bécsi egyetemen négy évig a theologiát tanulta. Itt minden szabad idejét a külföldi művelt szépirodalom és nyelvek tanulmányozására fordítá; majd utóbb egészen a történelmi tudományoknak szentelte magát, mely téren a magyar általános és egyházi történelmet és különösen a történet-kútfői vizsgálatot űzte; azért a középkori palaeographia s diplamatica, valamint az archaeologia s nevezetesen az ó-keresztény egyházi művészet kedvencz tanulmányaivá lőnek. 1844-ben az esztergomi praesbiteriumba menvén át, magántanulmányai mellett még az általános és hazai jogtanban való kiképzését, melyet már a bécsi egyetemen nyilvános előadások hallgatásával megkezdett, folytatta több évig. 1845-ben, nem lévén meg szabályszerű ideje, alszerpappá szenteltetett. Ezen időben vállalkozott báró Mednyánszky Alajos kir. kincstárnok fiának, Dénesnek, a bölcseletben való tanítására, kivel ezt a pozsonyi akadémiában végezte. 1847. aug. 4. miséspappá szenteltetett föl. Nagy előnyére voltak ez idő alatt tanulmányai gyarapításában b. Mednyánszkynak gazdag könyv-, levél- és okiratgyűjteményei, melyek rendezésével is meg volt bízva. E közben, már előbbi szünideje alatt, Magyarország nagyobb részét beutazta, növendékével külföldi, különösen németországi utazásokat tett. Első küldetése segédlelkészi minőségben a Komárom melletti Szent-Péter volt, honnét 1848. okt. Pozsonyban ment hitszónoknak. 1849. elején gr. Pálffy Lipót Ferdinánd volt pozsonyi főispán felhívására Bécsbe ment gyermeke nevelőjéül; de még ezen év végén Zohor (Pozonym.) lelkészévé neveztetett ki. Előbbi tanulmányai mellett a magyar ősvallásnak és erre vonatkozó emlékeknek és hagyományoknak vizsgálatát is éber szemmel kisérte s végre 1850-ben megkezdé összeállítani s feldolgozni a Mythologiájára gyűjtött anyagot, mely munkába 1846-ban, a Kisfaludy-társaság pályakérdésénél fogva, belekezdett volt. A Bécsben a műemlékek föntartására szervezett központi bizottság által Pozsony vidékére conservatorrá neveztetvén ki (1855), beutazta a gondjaira bízott egész területet, fölkutatta a műemlékeket és azoknak rajzban való fölvételét eszközölte. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. választotta levelező tagjának (rendessé 1861. dec. 20. lett). E közben (1860) Bartakovics Béla egri érsek Török-Szent-Miklósra nevezte kiplébánosnak és ez évben pápai tiszteletbeli kamarás lett. Közelebb jutva a fővároshoz, élénk részt kezdett venni az akadémia munkálataiban és az archaeologiai bizottság megválasztotta előadójává. 1862-ben Kubinyi Ferencz és Henszlmann Imre társaságában Konstantinápolyba utazott, hol sikerült a Corvina-könyvtár maradványait fölfedezni. 1863-ban egri kanonok lett, 1864-ben pedig a királyi dániai északi archeologiai intézetnek Kopenhágában, a morva-sziléziai cs. kir. társulat historiai osztályának és a tartományi rendek levéltári intézetének tagja. 1865. theologiai doktor, 1867. bors-monostori apát, a Kisfaludy-társaságnak, tagja, a german nemzeti múzeum választmányának és az osztrák birodalmi geológiai intézetének levelező tagja. Ez évben a magyar történelmi társulat megalakításában nagy része volt és annak kezdetén harmadik, 1877-től második és 1878-tól első elnöki tisztét viselte. 1869-ben a pesti központi papnevelő kormányzójává s a pesti egyetemen a hittani szak igazgatójává neveztetvén ki, a fővárosba tette át lakását. Ugyanazon éven a Szent-István- és Szent-László-társulatok megválasztották alelnökükké és ő ezen kath. irodalmi egyesületek körében nagy tevékenységet fejtett ki, új föladatokat tűzvén ki s magasabb színvonalra emelve kiadványaikat. Ugyanekkor megkezdé a műkincsek gyűjtését és rövid idő alatt régi festményekből jelentékeny gyűjteményt létesített, melynek legbecsesebb részét az országos képtárnak ajánlotta föl. 1871. szept. 23-án beszterczebányai püspökké neveztetett ki és székét a következő év máj. 2-án foglalta el. 1872-ben az országos képcsarnok számára 60 régi festményt ajándékozott. Az akadémiában, mely őt 1874. május 24. igazgatótaggá, majd a II. osztály elnökévé és a történelmi bizottság elnökévé választotta, három emlékbeszédet tartott: Czinár Mór (1876), gróf Prokesch-Osten (1878) és gróf Károlyi István fölött (1883). A történelmi társulat több vidéki kirándulását vezetvén, az ünnepélyes közüléseket oly előadásokkal nyitotta meg, melyek a nemzeti történettudomány nagy problémáit fejtegették és a közélet eseményeinek jelentőségére emelkedtek. 1879-ben az országos közoktatási tanács elnöke lett. A magyar képzőművészeti társaságban, melynek 1880-tól 1885-ig elnöki tisztét viselte, a magyar művészet fejlődését, irányait és hivatását fejtegető megnyitó beszédeivel tette jelentőségteljesekké az évi közgyűléseket. 1880. valóságos belső titkos tanácsos, a vaskorona-rend I. osztályú lovagja s az archaeologiai társulat tiszteletbeli elnöke. 1886. febr. 18. nagyváradi püspökké nevezetett ki s júl. 12. foglalta el a szent László által alapított püspöki széket. De már öt hónap mulva decz. 2. agyszélhűdés hirtelen véget vetett munkás életének. Az akadémia rendkívüli összes ülésén adott kifejezést gyászának e veszteség fölött; küldöttséget bocsátott a temetésre s az elhunyt arczképének a képes teremben elhelyezését határozta el. Végrendeletében összes vagyonát egyházi s culturai czélokra hagyományozta; az akadémia javára is jelentékeny alapítványt tett. Az akadémiában Fraknói Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei s értekezései a következő folyóiratokban, lapokban és évkönyvekben jelentek meg. Honderü (1845. A megbosszult hitszegő, eredeti beszély Ipolyi Arnoldtól; e név alatt jelentek meg későbbi minden munkái), Uj M. Múzeum (1851-52. Tündérek a magyar ősvallásban, Rimay János, Adalék a zsitvatoroki béketörténetéhez, Papok a pogány magyaroknál, 1853. Hely és nemzéktani adalék, Tudósítás Rimay János munkáiról, Nyilt levél Kachelmann Jánosnak, 1854. A pozsonyi káptalan XIV. századi könyvtára. 1857. A Révay család naplója1555-1661., 1858. A mysteriumok maradványai hazánkban, A magyar népmeseügy s különösen Gaál György mesegyűjteménye); Családi Lapok (1852. II. Vázlatok a hazai egyház archaeologiai műemlékek köréből: Sz. János magyar egyháza a sz. Ferenczieknél Pozsonyban s a hazánkban létező katakombákról, 1863. Egy kolostor alapítása százados évnapján, 1856. A Pálffy család díszserlege); Religio (1854. I. Magyar legendák, magyarok apostolai: Szent Adalbert, II. Középkori keresztény művészetek aesthetikája és könyvism., 1855. l. A pozsonyi prépostok és prépostság és Andrássy rozsnyói püspök emlékezete, II. Egyházi férfiak csarnoka: Arbesz Ignácz pozsonyi kórházi helyettes lelkész, Ipolyi Arnold «Magyar Mythologiá»-jának ügyében névtelenül, és könyvism., 1856. II. Szent Anna kápolna Pozsonyban, 1858. I. Még egy szó egyháztörténelmi irodalmunkról, Az egyházi épületek föntartásának és javításának egyházjogi kötelméről, Magyarországi sz. Erzsébet ereklyéinek fölfedezése és könyvism., 1859. II. 1860. I. A hazai egyházi művészet, 1870. I. Mily kincseket birunk régi plébániai könyvtárainkban?); a göttlingai Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde (1854. Beträge zur deutschen Mythologie aus Ungarn, 1855. Die Milchstrasse im Ungarischen, Ungarische Sagen- und Märchenzüge, Harke. Herka, Harka in der ungarischen Sage. Tátos. das Zauberpferd des ungarischen Mythos); P. Napló (1854. 279. sz. Flegler munkájának ism., 1855. 48. sz. Rimay János 276. sz. A magyar történelem, 1856. 333., 334. sz. könyvism. névtelenül, 1857. 49., 50. sz. könyvism. – jegy alatt, 176-185. sz. könyvism. I-d jegy alatt, 1859. 158., 175., 176. sz. Egy új cseh-magyar történeti emlék. 1861. 49., 51., 54., 57., 58. sz. A magyar akadémia palotájának tervei, 1862. 139., 140. sz. Kubinyi Ferencz. Ipolyi Arnold és Henszlmann Imrének az akadémia megbizásából tett konstantinápoly-athenei tudományos útjokról az akadémiának benyujtott jelentésök, a Századokban is, 1866. 222-224. sz. könyvism., 1880. 137. sz. Jelentése a koronáról és a Hon 137. sz.); Oesterr. Blätter für Literatur (1855. könyvismertetések); M. Sajtó (1885. 82. sz. 1856. 34. névtelenül 63., 64. sz. könyvism.); Vasárnapi Ujság (1858. Csallóközi útiképek rajzokkal, névtelenül, 1859. Fehérhegységi útiképek Pozsonytól Szakolczáig fölfelé, 1860. Szakolczától Dévényig lefelé, névtelenül, rajzokkal); a bécsi Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur rforschung und Erhaltung der Baudenkmale (1857. II. Inventarium der pressburger Domkirche vom J. 1425., Die St. Anna-Capelle des Domes zu Pressburg, Die archaeologischen Publicationen in Ungarn. 1858. Beschreibung der Baudenkmale der Insel Schütt in Ungarn); anodai Lapok (1858. Még néhány észrevétel az által. iskoláztatást kényszerítő módokról), Egyetemes M. Encíclopaedia (I-IV. 1859-62. Mű- s egyházarchaeologiai és mythologiai az A. betűbe tartozó 211. czikk I., Ip. aláírással és névtelenül), Budapesti Szemle (1861. Minő stílben építsük a m. tudom. akadémiát, 1862. A középkori emlékszerű építészet Magyarországon, 1874. Ipartörténeti tanulmányok, 1877. Magyar műveltségtörténeti tanulmányok); M. tudom. akadémiai Almanach (1861-re. A M. T. akadémia archaeologiai bizottságának alapszabályai, névtelenül), Archaeologiai közlemények (1861. Előszó a II. kötethez, 1863. Régészeti krónika); Ország (1863. 19., 20. sz. Péter király síremléke); M. Sion (1863. A pálosok magyar történelmi íróihoz adalékul. 1867. Adalék a magyar domonkosok történetéhez. Az egyházi művészetnek emeléséről hazánkan előadás a sz. László-Társulat közgyűlésén, 1888. A jezsuiták viszontagságai a XVII. században, irodalmi hagyatékából); Kalauz a közműveltség és irodalom erén (1864. Nyilt válasz T. Kanitz Á. úrnak); Eger (1866. 1., 11.. könyvism., 3. 5. sz. Művészeti mozzanatok Egerben, 12. sz. Sajósy Alajos képkiállítása a lyceum dísztermében); Századok (1867-1868. Magyar okmányérdekességek, A «Nos comes et quatuor iudices» bevezető formulával kezdődő okiratokat illetőleg, 1869. Emlékbeszéd Ráth Károly felett. 1870. Pótlékul a helyi monographiákhoz, A szíhalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. A szíhalmi ásatásoknak eedménye nemzeti műveltség-történetünkra nézve. Gyászjelentés Schulcz Ferencz haláláról, 1871. könyvismertetés, 1872. Magyar ősvallási nyelvemlék, 1874. Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. 1876. Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása, kirándulási l. füzet: A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya, 1882. Jelentése a Bay Ilona által kitűzött pályakérdésre beérkezett pályaművekről, 1886. Bemutató levele Buonvisi pápai nuntiusnak Budavár visszafoglalása történetével összefüggő jelentéseiről, Budapest törvényhatósága és a m. tört. társulat által Budavár visszafoglalása alkalmából 1886. szept. 1. tartott díszülésén elmondott beszéd); Magyarország Képekben (I. 1867. A Kubinyiak egyik ősének emlékszobra); Heves- és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása (Eger, 1868. Heves és Külső-Szolnok vármegyék őskori régészeti és középkori műemlékei vázlata); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XIII. Eger, 1869. Üdvözlő beszéd); Egyházmegyei Közlöny (Eger, 1869. Egyházautonomiai szervezkedések, Mily kincseket bírunk régi plébániai könyvtárainkban?); Akadémiai Értesítő (1870. Magyar történelmi kútfőtanulmányok: Béla király névtelen jegyzője, felolvasás ápr. 4.); Szent István-Társulat Évkönyve (1871-72. A Szent-István-Társulat munkálkodása, két előadás a közgyűléseken, 1880. Megnyitó beszéd a márcz. 18. közgyűlésen); Archaeologiai Értesítő (1872. Az országnak adott ajándék); M. Könyv-szemle (1876. Egy középkori magyar plébános könyvtára); Történelmi Tár (1878. Rimay János portai vásárlásai); Egyházművészeti Lap (1881. Magyar ikonographia, Magyarországi szent Erzsébet képei, 1884. Az országos magyar történeti ötvösmű-kiállítás megnyitásán, 1884. febr. 17. tartott üdvözlő beszéd); Főrendi Napló (1881-84. II. Az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor 1884. máj. 15. tartott beszéd); Vatikáni M. Okirattár (II. Sor. I. k. Bpest, 1884. Előszó, ugyanazon kötetben latinul is); Kath. Szemle (1887. A nagy-szombati iskola a XVI. században.)
Munkái:
Magyar mythologia. Pest, 1854. (A m. tudom. akadémia által 1858. decz. 15. a Marczibányi jutalommal koszorúzott mű. Ism. P. Napló 1854. 209. sz. b. Mednyánszky Dénes, 305. sz., Budapesti Hirlap 1855. 758-769. sz. Csengery Antal, Religio 1855. I. 56-72. sz.)
Adalék Magyarország XIII. századi helyirata és földrajzához. Egy abroszszal. U. ott, 1859. (Különnyomat az 1858. Uj M. Muzeumból).
Csallóköz műemlékei. Egy abroszszal és hat képpel. U. ott, 1859. (Magyar műemlékek I. Különny. az Archaeol. Közleményekből).
Beiträge zur mittelalterlichen Siegelkunde Ungarns. Wien, 1859. (Különny. a Mittheilungenből).
A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Hely- és műtörténeti monographia rajzokkal. Pest, 1860. (Székfoglaló. M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 3. d.)
Téglaépítészeti műemlékek. Régi magyar keresztkutak és Magyarország czímerének monumentalis használata. U. ott, 1861. (M. műemlékek II., III., különny. az Archaeol. Közleményekből).
Magyar régészeti repertorium. Magyar régészeti krónika. U. ott, 1861. (M. műemlékek IV., V. Különny. az Archaeol. Közelménekből).
A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. U. ott, 1863. (M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 13. d.)
Magyar ereklyék. Két képtáblával és a szövegbe nyomott 26 fametszettel. U. ott, 1863. (Különny. az Archaeol. Közleményekből. Ism. M. Sion).
Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli magyar király nemzeti ünnepén Bécsben a nt. kapuczinus atyák templomában 1864 kisasszony-hava 21. mondott. Bécs, 1864.
A középkori magyar festészet emlékeiből: A szepesváraljai XIV. századi történeti falfestvény. Pest, 1864. (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 3. d.)
Az egri megye szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. Eger, 1865. (Különny. az Emlékkönyvből).
A kunok bél-három-kúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Hely- és műtörténeti monographia. Hét rézbe metszett képtáblával és a szövegbe nyomott három fametszettel. Pest, 1866. (Különny. az Archaeol. Közleményekből).
Lonovics József érsek, magyar akadémiai igazgató tag emlékezete. U. ott, 1868. (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 11. d.)
A szíhalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. U. ott, 1870. (Különny. a Századokból).
Sermo pastoralis. quem A. I. Stummer Dei et apostolicae sedis gratia episcopus Neosoliensis occasione canonicae in sedem apiscopalem introductionis A. D. 1872. die 2. Maii ad Clerum Dioecesanum habuit. U. ott, 1872. (Németül és tótul is megjelent u. ott, 1872)
Ipolyi Arnold kisebb munkái. Bpest, 1874. (I. Magyar műtörténelmi tanulmányai. Arczk. II. Beszédei 1854-1872. Ism. Uj M. Sion, Századok, Hon 40. sz., Athanaeum 4. 5. sz.)
Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. U. ott, 1874. (Előbb kivonatosan a Századokban. Németül: Geschichte der Stadt Neusohl, ford. Dux Adolf. Bécs, 1875.)
Régi magyar egyházi irók. I. kötet, Első rész. Veresmarti Mihály élete. Második rész. Veresmarti Mihály megtérése historiája. Bpest, 1875.
Veresmarti Mihály XVII. századi iró élete és munkái. Korrajz a hitújítás idejéből. U. ott, 1875. (Házi Könyvtár 18., 19. sz., Ism. Figyelő 1875. 35., 36. sz., Uj M. Sion, Századok 1877., Pesti Napló 1876. 58. sz., Főv. Lapok 1876. 270. sz.)
Schematismus historicus Dioecesis Neosoliensis pro anno saeculari 1876. ab erecta sede episcopali C. Neosolii. (Az előszó végén: Arnoldus episcopus).
Nicolai Oláh Ludovico II. regi Hungariae et Mariae reginae a secretis, Ferdinandi I. candellarii, dein archiepiscopi Strigoniensis primatis regni Hungariae et locumtenentis regii Codex Epistolaris 1526-1538. Buapestini. 1876. (Monumenta. M. Tört. Emlékek I. oszt. XXV. k.)
A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. társulatnak Rimaszombatban 1876. aug. 22. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1876. (Különny. A századokból).
Magyar mű és történeti emlékek kiállítása. U. ott, 1876. (I. A. aláirással. Különny. a Századokból)
Emlékbeszéd Czinár Mór magyar akadémiai levelező tag felett. U. ott, 1877. (Értekezések a tört. tud. köréből VI. 8.)
A magyar iparélet történeti fejlődése. Elnöki megnyitó beszéd a tört. társulanak Pozsonyban 1877. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1877. (Különny. a Századokból).
A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Hét szin- és kőnyomatú képtáblával és 54 fametszettel. U. ott, 1878. (Ism. Uj M. Sion, Századok, Budapesti Szemle XVII. Magyarország és a Nagyvilág 14. sz. Németül, ford. Dux Adolf. U. ott, 1878.)
Gróf Prokesch-Osten Antal m. t. akadémiai kültag emlékezete és Mátyás király könyvtára maradványainak fölfedezése. U. ott, 1878. (Értekezések a tört. tud. kör. VII. 6.)
A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társulatnak Kassán 1878. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1878. (Különnyomat a Századokból.)
A magyar hadtörténelem tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társ. Marosvásárhelyen 1879. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1879. (Különny. a Századokból Ism. Főv. Lapok 194. sz.)
Az országos magyar képzőművészeti társulat 1880. márcz. 14. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1880.
Ugyanaz 1881. márcz. 6. U. ott, 1881.
Ugyanaz 1882. febr. 12. U. ott, 1883.
Ugyanaz 1884. márcz. 9. U. ott, 1884.
Gróf Károlyi István emlékezete. U. ott, 1883. (M. tud. akadémia Évkönyvei XVII. k. 1. d.)
Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában. U. ott, 1883. (Fraknói Vilmossal együtt.)
Az országos magyar képzőművészeti társulat 1885. márcz. 8. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1885.
A magyar történelem s a magyar történeti szellem. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. congressusnak Budapesten 1885. júl. 3. tartott ünnepélyes közgyűlésen. U. ott, 1885. (Különny. a Századokból.)
A magyar szent korona és koronázási jelvények története és műtörténeti leírása. A m. tud. akadémia megbizásából. U. ott, 1886. (4-rétű és ívrétű kiadás, 4 szinezett táblával és a szövegbe nyomott ábrákkal.)
Főpásztori szózat, melyet a váradi püspöki székbe történt beiktatása alkalmával 1886. júl. 11. püspöki megyéje hiveihez intézett. Nagyvárad, 1886.
Sermo pastoralis, quem Arn. I. sanctae Varadinensis Episcopus occasione installationes suae, die 14. Julii, anno 1886. and clerum dioecesanum habuit. Varadini, 1886.
Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641. Bpest, 1887. (M. Tört. Életrajzok 1886-1887. évf., kilencz önálló melléklettel és 37 a szövegbe nyomott képpel.)
Alsó-Sztregovai Rimai Rimay János államiratai s levelezése. U. ott, 1887. (Ism. Századok.)
Ipolyi Arnold kisebb munkái III-V. kötet. A szerző megbizásából közrebocsátja Bunyitay Vincze. U. ott, 1887. (III. Magyar történelmi s egyháztörténeti tanulmányok. IV. Műtörténeti tanulmányok. V. Beszédek és I. A. irodalmi munkássága 1845-1886. I. A. munkálatainak repertóriumával. Ismert. Nemzet 1887. 351. sz., Kath. Szemle 1888. Fővárosi Lapok 309. sz. Századok 1887. 1889., Egyházm. Közlöny 1888.)
Szerkesztette az Archaeologiai Közlemények II. és III. kötetét (Pest, 1861., 1863.). az Emlékkönyv kis-aponyi Bartakovics Béla érsek aranymiséjének ünnepére. Eger, 1865. cz. munkát; a Hazai Okmánytár (Codex Diplomaticus Patrius) IV-VII. köteteinek egyik szerkesztője volt s azok tartalmához saját neve alatt több oklevéllel járult (Pest, 1867., 1873., 1876., 1880.)
Leveleiből: a közoktatási miniszterhez, Pest, 1872. márczius 12. (Hon 1872. 75. sz. esti k.), Kazinczy Gáborhoz (Nemzet 1886. 190. sz.), Révész Imréhez Zohor 1855. júl. 9. (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1889. 4. sz.); A Magyar Mythologiára vonatkozó levelei (Irodalomtörténeti Közlemények 1892. Révész Kálmán); Pajor Istvánhoz 1859. szept. 13. (Századok 1894.); I. A. magán leveleihez újabb adalék b. Mednyánszky Dénestől (u. ott.); utolsó levele Thaly Kálmánhoz (Függetlenség 1886. 337. sz.)
Jegyei: I-lyi (Religio, Századok, Pesti Napló), I-lyi A-d. (M. Sajtó), I. A (Századok), – (Eger).
Arczképe: kőnyomat, rajzolat, Barabás 1858-ban. nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, kiadták tisztelői és barátai.
Pesti Napló 1855. 305. sz., 1871. 161. sz. (képgyüjteménye), 1886. 334-336., 339. sz. (végrendelete).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
M. Néplap 1856. 22. sz.
M. Akadémiai Értesítő 1858. 629., 1870. 282., 1874. 135., 1877. 86., 152., 1879. 66., 1880. 30., 92., 167., 182., 1881. 131., 1883. 97., 130. l.
Vasárnapi Ujság 1859. 48. sz. arczk., 1871. 44. sz. arczk., 1872. 43. sz., 1879. 11. sz. arczk., 1886. 28. sz. arczk. és több képpel.
Wiener Zeitung 1860. 117. sz.
Egyetemes M. Encyclopaedia IX.
M. akadémiai Almanach 1861., 1863. sat. (Munkálatai).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 384., 385. l.
M. Sion 1867. 854., 1889. 71. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. III. 34. l. XXII. (Pulszky F. emlékbeszéde).
Századok 1867. 87., 217.,k 317., 1868. 665., 1870. 116., 411., 572., 1871. 653., 1873. 369., 1877. 463., 1886. 921., 1887. 93. l. (Irodalmi hagyatéka), 1888. (Pór Antal).
M. orvosok és term. vizsg. Munkálatai XIII. 1869. 350. l. (Régiséggyüjt..) XIV. 1870.
Budapesti Közlöny 1871. 242. sz.
Uj M. Sion 1871. (Képyüjt.), 1872. 236., 1886. 117., 1888.
Archaeol. Értesítő 1871. (Képcsarnoka).
Magyarország és a Nagyvilág 1871. 45. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1872. 15. sz. arczk.
Hon 1872. 76. sz.
Nemzeti Nagy képes Naptár 1873. arczk.
Régi M. Költők Tára I-V.
M. Könyv-Szemle 1877. 399. l.
Figyelő XI. 60., XXIII., 365., XXVI. 89. l.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek 66. l.
Országos Tanáregylet Közlönye XIII. 1879-80. 453., XX. 1886. 453. l.
Szinnyei Repertóriuma. Történelmi II.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886-1889., 1893.
Turul 1886. 194., 1887. 145-156. l. (Deák Farkas emlékbeszéde).
Pór Antal, Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886. (Kortársaink 11-15. arczk. és rajzokkal).
M. Állam 1886. 335., 336. sz., 1887. 126. sz., 109-111. sz. (Fraknói V.), 300. sz.
Fővárosi Lapok 1886. 191., 334-35., 341. sz., 1887. 290. sz.
Nemzet 1886. 334., 339-40., 342. sz., 1887. 81., 116-117. (Pulszky F. emlékbeszéde), 351. sz.
Egyetértés 1886. 191., 334-337., 339-40., 1887. 290. sz.
1886: Ország-Világ 28. sz. (Pór Antal), Remény 11. sz. arczk., Budapesti Szemle XLVII. 329-336. l., Budapesti Hirlap 193., 334-336., 340. sz., Pesti Hirlap 190. sz., 335., 336., 339-341. sz., Szilágyi 29. sz., Religio 45. sz., Szabadság Nagyvárad) 277., 278. sz., Függetlenség 335., 336. sz.
1887: Ung. Revue, M. Salon VI.
M. T. Társ. Évkönyve XVII. 6. d. Fraknói Vilmos és különny. is.).
1888: Czobor Béla, I. A. emlékezete. Bpest., M. Akadémiai Almanach 335. (Életrajza), István bácsi Naptára, arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Irodalomtörténeti Közlemények 1891.
Koncz Ákos, Egri egyházm. papok az irodalmi téren 114. l.
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Tört. Ism. II. és Képes Irod. Története I., II: (Sebestyén Károly).
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka és gyászjelentés.