cs. kir. kamarás és nyug. tábornok, I. János cs. kir. kamarás és báró Majthényi Erzsébet fia, szül. 1803. júl. 21. Mint hadnagy lépett 1821. aug. 16. a 2. sz. dragonyos ezredbe; miután ott 1834. nov. 1. második százados lett, 1836. okt. 1. mint másod-százados a Schwarzenberg 2. dsidás-ezredbe lépett át; 1838. nov. 15. rangjával nyugalomba lépett; azonban 1840. aug. a 9. huszárezredbe lépett ismét mint első százados; onnét pedig 1843. júl. a magyar testőrséghez. 1846. okt. 30. a 11. dsidás-ezredbe őrnagygyá léptették elő. Az 1848-49. szabadságharczban a magyarok ellen küzdött az osztrák hadseregben; 1849. márcz. 24. a honvédek elfogták és aug. 10-ig maradt fogva. 1849. okt. 11. alezredes lett a 9. huszár-ezredben. 1853. jan. 26. mint ezredes lépett át a cs. kir. arciére-testőrséghez. Az 1859. háború kitörésekor ezredes volt a 14. önkéntes huszár-ezredben és annak végeztével tábornoki ranggal nyugalomba vonult. 1841-ben lett cs. kir. kamarás; 1850. jún. 17. ausztriai bároságra emeltetett. Az olasz Móricz- és Lázárrend lovagja s több cs. kir. katonai érdemrend tulajdonosa volt. Meghalt 1877. jan. 20. Kőszegen; vele a bárói ág kihalt.
Munkái:
Meine Rückerinnerungen an den Feldzug 1848 und 1849. Wien, 1858. (Jövedelmét a herczeg Windischgrätz-féle rokkant alapra adta.)
Historische Skizzen über Ungarn. Leipzig, 1864-67. (I. kötet négy részben, melynek 1. és 2. részének előszava 1863 és 64-ben Balaton-Füreden kelt. Több nem jelent meg.)
Militär-Zeitung, Wien, 1858. 47. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 245. l. és Pótlékkötet 292. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv 345. l. és gyászjelentés.