jog és államtudományi doktor, a Kemény Zsigmond-társaság rendes tagja, Erdélyi Indali Péter tanár és Sághy Csegőldy Julia fia, szül. 1851. febr. 23. Felső-Ábrányban (Borsodm.); középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. collegiumban végezte; azután ugyanott és Kassán jogot hallgatott. Ekkor Brassóba ment és ott 1874 elejétől szept. végeig szerkesztette a Nemere cz. politikai hetilapot. 1878-ban a kolozsvári egyetemen jog- és államtudományi doktorrá avatták. Írói ambitiója Pestre a központba sürgette, hova 1880 tavaszának végén érkezett és hivatalt vállalt. De mindjárt az első napokban a száraz akták rideg halmazától annyira megborzadt, hogy mélyen elkeseredve hagyta ott hivatalát, kiment a szabadba s többé élve nem látták. A fővárosba jövetele után alig három hét mulva történt júl. 5., hogy a Titel nevű hajó kereke a pesti vámháznál a Dunából felzavarta holttestét. Kitűnő emlékező tehetsége volt; egyszer fogadott, hogy Madách Ember Tragédiáját szóról-szóra betanulja; és rövid idő alatt betanulta s elmondta hiba nélkül.
Költeményei jelentek meg a Vasárnapi Ujságban (1874., 1877.) és az Anthologiákban, melyek figyelmet keltettek. Halála után a Hon (1880., 173. szám) közölte: Az új kor költője cz. költeményét, mely búját és meleg hazafias érzését jellemzi.
1880: P. Hirlap 186., 187. sz. (utolsó költeményével), Pesti Napló 172., 173. sz., Hon 172., 173. sz., Ellenőr 316., 318., 319., 321. sz., Fővárosi Lapok 154. sz., Egyetértés 186-188. sz., Független Hirlap 188. sz., M. Polgár 154., 155., Magyarország 186. sz. (Ábrányi K.), Vasárnapi Ujság 457. l. Ország-Világ 384. l.
Kolozsvár 1891. 48. sz. (Jakab Ödön.)
Aradi Közlöny 1895. 34. sz. és gyászjelentés.