a fiscális javak directora s naplóíró. Ősei Dalmatiából Mátyás király idejében szakadtak Magyarországba. Tulajdonkép Icsevics volt a nevök, melyet ők Ince dalmát faluról, származásuk helyéről, változtattak Inczédire. A fejedelmek idejében közelebb jöttek a udvarhoz, azonban nagyobb emelkedésök tulajdonkép Apafi alatt kezdődik. Ugyanis miután Nagy-Váradot, eddigi lakóhelyüket, a török elfoglalta, beljebb vonultak Erdélybe, hol a fejedelemné, Bornemisza Anna, rokonuk volt. Ennek eszközlésére nyerték Alvinczet és más részjószágokat. A beköltözöttek közül Mihálynak második nejétől, Csókási Katalintól született Pál, ki Apafi alatt a német udvarhoz több ízben ment követségbe, majd az osztrák ház alatt ülnökké s a fiscális javadalmak directorává lett. Meghalt 1704-ben, 58 éves korában.
Munkája: Néhai Nagy-Váradi Inczédi Pál úrnak maga életében Erdélyországban történt közönséges dolgoknak feljegyzései 1660-1697. Pest, 1860. (Történeti emlékek a magyar nép községi és magán életéből II. 1-20. l. Naplókönyvét gyulafehérvári Dobó József másolata szerint közölték Lugossy József és társai; ennek egy másolata 1800-ból megvan a m. n. múzeumban.)
I. Pál suplicatiója Apafi Mihály fejedelemhez 1672. okt. (Tört. Lapok II. 1875. 51. sz.), I. folyamodásai Apafi Mihály fejedelemhez 1681. márcz., aug. 16., 26., okt. 23., 1691., 1693. márcz. (u. ott I. 1874. 38., 39., 1875. 1., 2., 52. szám.)
Benkő, Transsilvania II. 480., 481. l. (halálozási éve hibásan van 1724-re téve).
Kőváry László, Erdély nevezetesebb családai 127. l.
Budapesti Szemle V. 1859. 39. l.
Történeti Lapok I. 1874. 38. sz. II. 1875. l., 2., 40., 50., 52. sz. III. 1876. 18. sz.