nyug. egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia s a Kisfaludy-társaság rendes tagja. I. József ev. ref. lelkész és Váczy Zsuzsánna fia, szül. 1820. aug. 6. Hegyköz-Pályiban (Biharm.); atyja, ki németországi utazásai s egyetemi tanulmányai után szép ismeretekkel bírt, fiát korán megismertette a német és franczia nyelvvel és lehetőleg bevezette az idők nagy eszméibe. Nagyváradon a ref. magán gymnasiumában tanult 1832-től 1834-ig; innét lépett át Debreczenben a VII. osztályba; ott végezte el a bölcseleti, jogi s theologiai tanulmányokat. 1834-40. Ekkor a theologiai pályát befejező s némileg a papságra előkészületül, a külföldi egyetemek meglátogatásához anyagi segítséget szolgáltató iskolai rektorságra ment Mező Keresztesre (Biharm.), hogy egy nyug. tüzértiszttől az olasz nyelv elemeit tanulgatta. Három év (1840-43.) elteltével külföldi egyetemre készült, midőn 1843. nyarán Hódmező-Vásárhelyre a II.-IV. és VI. (syntaxis és rhetorica) osztályok tanítására meghivatott, hol negyedfél évet (1843-47.) töltött. Egészsége meggyengülvén, a papi pályára kivánt lépni, de két év múlva visszatért az előbbi térre s (1849) ugyanazon gymnasiumban igazgatóságot és az V. s VII. osztály tanítását vállalta el. Itt érte az osztrák kormány újabb iskolarendezése (1850.), melynek behozása módját és németesítő irányát gyűlölte, de tudományos és tanmódbeli előnyeit felismerte s magyar szellemben értékesíteni törekedett. 1858. decz. 15. a m. tudom. Akadémia levelező tagjává választotta. (1879. máj. 22. lett rendessé.) 1860. ápr. 29. Debreczenben lépett át tanárnak a főiskola gymnasiumának felsőbb osztályaiba (ekkor tartá meg székfoglaló beszédét); egyelőre a görög és latin nyelv, utóbb (1862-72.) a magyar nyelvészet és irodalom tanára lett, egyideig (1862. febr. 25-től) a theologiai cursus első évében is, utóbb a gymnasium VII. és VIII. osztályában tanított. A kolozsvári egyetem megnyilván, abba Trefort Ágoston minisztertől meghivatva, 1872-ben a magyar irodalom és nyelvészet tanszékét foglalta el és abban működött (a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak is elnöke volt öt évig) 1886 tavaszáig, mikor nyugalmazást és a III. oszt. vaskorona rendet nyerte; ekkor családja körébe Hódmező-Vásárhelyre vonult vissza, hol mellesleg az irodalomnak él. A Kisfaludy-társaság 1878. jan. 30. választotta meg tagjai sorába. A kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktori oklevéllel jutalmazta érdemeit.
Czikkei s értekezései a Kossuth Hirlapjában (1848. három czikk, egy terjedtebb e cz. Erőszakkal csikartuk-e ki a márcziusi törvényeket?), a hódmező-vásárhelyi ev. ref. gymnasiumTudosítványában (1854. Az iskola története, 1855. Észrevételek a gymn. nyelvtanítás körül, 1856. A határozatlan igéről és igenevekről, 1858. A latin nyelv viszonya a göröghöz), a Pesti Naplóban (1856. október Gymnasium-e vagy reáliskola, több czikk; 1866. szeptember Ballagi szótárának ismertetése, 1873. 260., 261. sz. A nyelvújítás tanulásának fontossága; megnyitó előadás a kolozsvári egyetemen), a M. Nyelvészetben (1857. könyvismert., 1858. A magyar igealakok egybevetve a görög és latin igealakokkal Az ember neve némely árja nyelvekben, Koplya, 1859. Még egyszer a magyar igék időalakjairól és könyvismertetések, 1861. Az ó-görög nyelv fontossága iskoláinkra és irodalmunkra nézve), a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1858-tól Képek az angol-amerikai egyházi életből és könyvismertetések), a M. t. akadémiai Értesítőben (1859. A magyar szógyök mivolta és némely változásai, székfoglaló), a Néptanítók Könyvében (1860 A néptanítói értekezletekről), a debreczeni ev. ref. főgymn. Értesítőjében (1860. A nyelvi és classicai irodalmi tanulmányok fontossága korunkban és tanintézeteinkben, tanári székfoglaló), a Sárospataki Füzetekben (II. 1858. A protestáns bibliaárulásról Francziaországban, a Legujabb theologiai mozgalmak Németországban, V. 1861. A gymnasium-rendezés körül fenforgó kérdésekről. 1863. A magyar irodalomtörténet és legujabb kézikönyvei, 1864-66. kisebb czikkek), a Szépirodalmi Figyelőben (1861-62. Kazinczy nyelvujítása), a Koszorúban (1863. Kazinczy költészete. 1864. Az irodalom és a társadalmi viszonyok), a Nyelvtudományi Közleményekben (II. A «nek» tulajdonítórag eredete és értéke), a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezőben (1871. Hellopaeus kátéjának debreczeni példányáról. Főiskoláink életkérdései: A gymnasiumi kérdés. Németesedés, korcsosodás), a Budapesti Szemlében (1873. A magyar nyelvujítás és tévedései, 1873. Müller Miksa rövid életirata s értekezése a mythologia bölcselméről. 1875. Nemzetiség és nevelés. 1876. A költő Zrinyi életéhez, 1878. Az olasz költészet hatása a magyarra. 1879. Walt Whitman amerikai uj költő. 1880. A dal nyelvéről, székfoglaló értekezés a Kisfaludy-társaságban, 1882. Az iskolák Angolországban, könyvism., 1884. A tudomány és művészet ellenkezése Guyan után a könyvism., 1885-86. Arany János és Aristophanese, 1886. A nyelv romlása. 1887. Johnson S. Irenéje, 1888. Etienne Henrik mint franczia ortholog. 1894. Petőfi és némely külföldi költők, 1895. Kazinczy F. iskolai inspektorsága), az Erdélyi Múzeumban (1875. Az összehasonlító nyelvtudomány egyetemen és iskolákban. 1885. A népdal alkata s képei. Népköltés, népdal, 1889. A magyar népdal nemei, 1891. Lugossy József nyelvbölcselete), a Szegedi Árvizkönyvben (1880. Beniczky és a magyar közmondások), a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (XIV. Sophokles tragediái Csiky Gergely fordításában, XVI. A dal nyelvéről, székfoglaló 1880. máj. 26., u. ez a Budapesti Szemlében is), a Figyelőben (IX. 1880. A széltől fogant ló Zrinyinél, Vörösmartynál és régibb költőknél), az Élet és Irodalomban (1885. A magyar nép erkölcsi rajzához; Népköltés, népdal), a Debreczeni Prot Lapban (1887. Vizsgálat és osztályozás gymnasiumokban, 1889. Shakespera és a r. kath. vallás, 1890. Hymnus responsorius), a Hód-Mező-Vásárhelyben (1887. 24. sz. A magyar nép művelődése), a Hunfalvy-Albumban (1891. Erdősi Sylvester János nyelvészete), Beőthy Zsolt Képes Irodalomtörténetében (II. A nyelvújítás története).
Munkái:
A latin és görög nyelv viszonyáról származás és rokonság tekintetében. Kecskemét, 1858.
A vallás a munkás életben. Egyházi beszéd, melyet Caird János a Crathie Churchban 1855. okt. 14. ő felsége az angol királyné és Albert kir. herczeg előtt tartott. Ford. I. S. Pest, 1859.
Kazinczy-ünnep H.-M.-Vásárhelyen decz. 27. 1859. Szeged, 1860. (Felolvasás Kazinczyról).
Magyar mondattan az irály- és verstan rövid vázlatával és utmutatással a magyar nyelv gymnasiumi tanítására. Középtanodai alsóbb osztályok számára. Debreczen, 1861. (2. kiadás 1862., 3. k. 1868., 4. k. 1875., 5. jav. k. 1881. U. ott.)
Magyar fordítási feladatok a magyar nyelv és irály gyakorlati tanulására, gymnasiumok és főiskolák közép és felsőbb osztályai számára. Süpfle után. U. ott, 1852. (2. bőv. kiadás 1870. U. ott.)
A magyar irodalom és nyelv rövid története. U. ott, 1865. (Ism. Sárospataki Füzetek, Budapesti Szemle 1866., 2. jav. k. 1870., 3. jav. k. 1874., 4. jav. k. 1878. Ugyanott.)
Protestáns főiskoláink és a tanszabadság. U. ott, 1868.
Geleji Katona István mint nyelvész. Pest, 1869. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 6. Ism. M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező.)
Emlékbeszéd Csokonai szobrának lelepleztetése alkalmára. Debreczen, 1871. (A Budapesti Közlönyben is 1871. 235., 236. szám és kivonata a Vasárnapi Ujságban).
A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel az újítás helyes módjaira. Bpest, 1874.
Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára. Debreczen, 1874. (2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)
Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. Bpest, 1876. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. V. 9.)
A nevek és uk és ük személyragairól. U. ott, 1879. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VII. 7.)
Beregszászi Nagy Pál élete és munkái. U. ott, 1880. (Székfoglaló. Értek. a nyelv- és széptud. kör. VIII. 10.)
A magyar nép művelődéséről legújabb időkben. Felolvasás. H.-M.-Vásárhely, 1887.
A protestantismus és a művészetek. Lugos, 1889. (különnyomat a Szabad egyházból.)
A néphumor a régibb magyar irodalomban. Bpest, 1890. (Ism. Kisfaludy-társ Évlapjai XXIII., Szerző észrevételei u. ott, M. Sion, Egyet. Philol. Közlöny 1892.)
A középkori magyar irodalom stiljáról. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár 275. sz. Előbb a Budapesti Szemlében.)
A magyar nyelv és nyelvtudomány rövid története. I. kötet. A magyar nyelv ó- és középkora. Debreczen, 1891. (Ism. Budapesti Szemle, M. Nyelvőr 1893.)
Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról. Bpest, 1893. (Emlékbeszédek VII. 7. sz.)
M. Akadémiai Almanach 1861. 119., 1863. 204., 1864., 221., 1866., 205., 1867., 277., 1869. 216., 1870. 225., 1871. 243., 1872. 253., 1873. 331., 1874. 124., 1875. 335., 1876. 289., 1879. 204., 1880. 182., 1881. 178., 1884. 220., 1886. 221., 1889. 244., 1892. 143., 1895. 178. l. (Munkálatai.)
M. tud. Akadémiai Értesítő VII. 1873. 161. l.
Vasárnapi Ujság 1874. 6. sz. arczk.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XIII. 39. l.
Petrik Könyvészete ésBibliogr.
Hód-Mező-Vásárhely 1883. 34. sz.
Uj M. Athenás 190. l.
Élet és Irodalom 1885. 1-7. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890-91., 1893.
Irodalomtörténeti Közlemények 1891.
Pallas Nagy Lexikona IX. 600. l. (Négyesy László) és önéletrajzi adatok.