r. kath kanonok és főesperes, a csik-somlyói főgymnasium igazgatója, szül. 1837. nov. 12. Tusnádon (Csikm.) székely szülőktől; a theologiát a pesti egyetemen elvégezvén, a gyulafehérvári lyceumban tanár lett és 1867-től 1891-ig igazgató volt a csik-somlyói r. kath. főgymnasiumban, mikor Gyulafehérvárra távozott.
Eredeti költeményein kívül leginkább a breviariumi hymnusok forditásáról nevezetes. Főbb czikkei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Religio (1860. Stabat Mater preciosa ford.), Gyulafehérvári Füzetek (1861. A Székely nemzet eredete, 1862. A székely és lófő név eredetéről), Idők Tanuja (1862. 72. sz. Hozzászólás egy korszerű eszméhez: a székely kivándorlás, 1865. 124., 125. sz. A régi czéhrendszer és a modern szabad ipar, tekintettel a valláserkölcsi viszonyokra és befolyásra, 230. sat. sz. Püspöki visitatio Fehérvár vidékén). M. Sajtó (1862. 93. sz. Az erdélyi kath. tanügy). Alföld (1862. 127-131. sz. Uti freskók Gyula-Fehérvártól Kolozsvárig, 238-244. sz. Uti freskók Gyula-Fehérvártól Székely-Udvarhelyig). Munkálatok (XXVI. 1862. A kereszténység mint világvallás), Arad (1863. A székelyek és szászok, 1864. Szünidői kirándulás, Visszaemlékezések kirántulásomra). Kolozsvári Közlöny (1865. 61-63. sz. egy pár észrevétel a székely Vadrózsákat illetőleg, 1866. 2. szám. Néhány szó szegény bukovinai magyarjaink ügyében). Autonomia (1869. 102-105. sz. Mit tegyünk a csángó ügyben). Szabad Egyház (1870. Az utolsó török háború), Csiksomlyói gymnasium Értesítője (1871. A székely nemzet mozgalmai a hazai fejedelmek alatt, 1873. Adatok a gymnasium történetéhez. 1875. Visszapillantás a székely nemzet másfélezredet multjára, 1876. A gymnasium 10 év alatti állapotáról, 1879. Jelentés a gymnasium állapotáról, 1881-82. 1885. A csik-somlyói r. k. finövelde alapítványai, 1882. Visszapillantás a csik-somlyói r. k. gymnasium közelebbi 25 éves multjára. 1884. Tanodai beszéd. 1889. A csiksomlyói tanulóifjúság szállásviszonyai és az új internatus. 1890. Dr. Haynald Lajos és a csiksomlyói iskolák), Hargita (1873. 1-5. sz. A székely határőrség felállításának története), Közművelődés (1878. 7-9. sz. Mihály főangyal diadalai, költői elbeszélés, 1882-84. Imadalok, mutatvány), Népiskolai Tanügy (1879. A szentek tisztelete mint nevelésoktatási tényező), Székelyegyleti Évkönyv (1879-re, Csikszék 1848-49. hadi történetéből), Székelyegyleti Naptár (1883. Mikó Mihály élete. A pálinkáról a székelyeknek,) Székelyföld (1884. 40. sz. Tusnád fürdő viszonyai és jövője), M. Állam (1888. 112. sz. Himnuszaink műfordítása.)
Munkái:
A székelyek s egy régi baj. Arad, 1863. (A székely kivándorlás kérdésével foglalkozik.)
A kath pap egyházi és polgári tekintetben. A B. Szűz Mária tiszteletének hatásai. Egyházi beszédek. Kolozsvár, 1865.
Magyarország története mnemonico-leoninus versekben. Gyulafehérvár. 1867.
Veszely, Imets, Kovács utazása Moldva-Oláhhonban 1868-ban. Maros-Vásárhely, 1870. (Az Imets naplója a munka nagy részét, 197 lapot foglalja el.)
Óda Fogarassy Mihály erdélyi püspök úrnak 1873. okt. 28. ünnepelt arany-miséje alkalmából. Gyulafehérvár.
Óda a kolozsvári kegyes tanítórendiek társházának százados jubileumára 1876. Székely-Udvarhely.
Óda Lönhart Ferencz úrnak püspöki beigtatása ünnepére 1882. szept. 17. Csik-Szereda.
Koszoru, Nagy Lajos úrnak papi arany- és esperesi ezüst-jubileuma alkalmából 1884. okt. 5. Ugyanott. (Költemény.)
Cserfalevél Imets F. Jákó 25 éves írói jubileuma alkalmából. Irta egy barátja. Kiadja Szabó Lajos. U. ott, 1884. (Verses önéletrajza. A jegyzetekben munkáinak és czikkeinek repertóriuma.)
Szerkesztette a csiksomylói r. kath. főgymnasium Értesítőjét 1871-től 1891-ig.
Álnevei: Mitácsi (Tanodai Lapok 1859.), Tusnádi (Alföld 1862., Arad 1863., Kolozsvári Közlöny 1863-65.), Hargitaaljai (Hargita 1872.); jegyei; I. F. J., Spó., és b (különböző lapokban és folyóiratokban.)
Munkálatok, Pest, 1883. XLVI. 364., 421. l.
Petrik Könyvészete 1885.
Országos Tanáregylet Közlönye XX. 1886-87. 693. l. (Jubileuma.)
M. Sion 1890. 552. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.