iskolamester lehetett Nagy-Idán (Abaujm.) 1548 körül.
Műveiből kitetsző tanultsága, a classikai s keresztény latin irodalomban szerzett jártassága erre az állásra egészen képessé tette. Toldy Ferencznél és általában irodalomtörténetünkben Idari Péter alatt volt ismeretes. A Széchenyi-könyvtár Catalogusa (Suppl. II. 226. l.) és újabban Szabó Károly a Nagy Sándor historiáját határozottan Ilosvainak tulajdonította s utána Szilády Áron, a historia végső strofáinak kezdő betűiből kiolvasható eme mondatból: cecinit Petrus in Idar, a végső r. betűnek különválasztásával Ida névre (Nagy-Ida Abauj-megyében) következtetett. Egyik éneke (Szent Pál apostol) végén, a versfejekben Sericeus Ilosvanusnak nevezi magát; innét a föltételezett Selymes mellékneve. Irói működése 1548-ban kezdődött Nagy-Idán s 1574-ben végződött, hihetően Nyaláb várában.
Munkái:
Historia az vilag biro Nagy Sandornak ez szeles vilagon levő nagy sok Orszagoknak meg hodoltatasarol, Vitezi között viselt dolgairól es sok hadakozasirol. Hely és év n. (Bártfa, 1548. Ism. Budapesti Közlöny 1870. 48. sz. Sziládx, Régi M. Költők Tára IV. 81-172.)
Az nagy Szent Pal Apostolnac eletyről es halalarol valo szep Historia a Szent irasbol versekben zerzetettet. Debreczen, 1574. (1564. Szatmáron írta, 2. kiadás. Debreczen, 1577. 3. Kolozsvár, 1579., 4. Hely és év n.; Debreczen a XVI. századból és Szilády, Régi M. Költők Tára IV. 173-207. l.)
Soc Fele neveknec Magyarazattya. Hely és év n. (Kolozsvár, 1578. A versfejekben: Clarissimo viro Pavlo Thorio Petros Ilosvanvs gratitvd... 1568-ban Szántón írta).
Historia Regis Ptolomei Philadelphi, gvomodo Mosis quinque libros per Septuaginta duos interpraetes ex Hebraico sermone in Graecum transferri curavit. Az az Ptolomeus Királynac Historiaya, miképpen az Moisesnec eot keonyvet nagy költséggel, hetven két Tolmácz által Sido nyelüböl Görögre fordította. Colosvarat, 1588. (1570 írta, mint a versfejekben van: «Szerzé elben souány Szilágy orszagban Kusalkőben az egy Havas óldalban, Egy Cellaban az az egy füstös házban, El végezte el fen egy Som bokorban», két régibb kiadása is van hely és év n. Ism. Irodalomtört. Közlemények 1892 452. l. Szilády, Régi M. Költők Tára IV. 208-240. l.)
Az hires nevezetes Tholdi Miklosnak jeles tselekedeteiről és bajnokoskodasarol valo Historia. Debreczen, 1574. Elveszett; eddig ismert legrégibb kiadás: Lőcse, 1629., a m. tudom. akadémia könyvtárában; Kolozsvár, 1673., Lőcse, XVII. század elejéről; Pozsony, 1746.; Buda, 1749.; Győr, 1760.; több kiadása: hely és év nélkül, Pesten és Budán nyomatott és ponyvára került; Toldy Ferencz M. nyelv és irodalom kézikönyve. Pest, 1855. I. és Szilády Áron, R. M. Költők Tára. IV. 241-253. l.; Olcsó-Könyvtár 203. sz. Bpest, 1886. (Bevezette és jegyzetekkel kisérte Szilády Áron)
Összes munkáit kiadta Szilády Áron a Régi Magyar Költők Tára IV. kötetében. Budapest 1883 (Ism. Heinrich Gusztáv, Egyet. Philolog. Közlöny VII. 596-604. l.)
A maga által említett, de elveszett munkái: 1548 előtt írt egy másik, szintén Nagy Sándor életéből és mondájából szerkesztett éneke; 1548-64 közt több éneke a próféták, királyok és vitézek dolgáról és 1564-1570 közt Cirusról s Nebukadnezárról szerzett historiái.
Bod. M. Athenás.
Horányi Memoria II. 222. l.
Siebenb. Quartalschrift VII. 1801. 278.
Ferenczy és Danielik. M. Irók I. 219.
Emich Nagy Képes Naptára 1864. 89. l. (Jámbor Pál.)
Toldy Ferencz, A magyar költészet története. Pest, 1867. és Összes Munkái III.
Moller Ede, Ilosvai Péter és Arany János, Bpest, 1873.
Figyelő II. 1877. 22. sat. l. XIV. 1883. (Komáromy András).
M. Könyv-Szemle 1876. 141.
Nép Zászlója 1878. 5., 6. sz.
Szilády, R. M. Költök Tára I-V.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Petrik Bibliogr.
Nagy Ferencz, Ilosvai Arany Toldija (Kcskeméti ref. főgymn. Értesítője 1890. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891.)
Irodalomtörténeti Közlemények 1891., 1893.
A brassói m. kir. állami főreáliskola Értesítője 1891. (Hoffmann Frigyes.)
Beöthy Zsolt, A m. nemzeti irodalom történeti ismertetése I. és Képes M. Irodalomtörténet I. 218. l. (Badics Ferencz.)