ev. ref. lelkész-esperes; tanulását Genfben Calvin és Béza alatt folytatta; más svájczi s németországi egyetemeken is megfordult, így 1558. júl. 7. a vittenbergain iratkozott be s ottan lib. artium magister czímet nyert; onnét 1560-ban visszatért hazájába, hol tályai papnak ordináltatott és jelen volt 1568-ban a kassai egyházi zsinaton. Erdélybe hivatván, egyideig a gyulafehérvári iskolában tanított, azután azon egyház lelkészének választatott, utóbb ugyanott esperes lett. Felügyelete alatt az iskola s egyház felvirágzott; az iskolát 1580-ban az antitrinitáriusoktól átvevén, azt újonnan helyreállította. 1585-ben Béla írt hozzá levelet, melyben jelenti, hogy a Laskai számára küldött pénz kezéhez érkezett; azt is javalja, hogy a logicának tanulása szükséges az ellenkezőkkel való vetélkedésekre nézve is, melyekbe a kénytelenség bele viszi az embert.
Munkája: Epithalamion coniugii Francisci Nádasdi, Krakkó. 1571.
Bod, M. Athenás 120. l.
Benkő, Transylvania II. 251. l.
Weszprémi, Succincta Medic. Biogr. IV. 242.
Klein, Nachrichten II. 460. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungar. 35. l.
Turul 1896. 23. l.