Illyésházy György (illésházi gróf),
főispán és kir. főasztalnok-mester, előbbinek és betlehemfalvi Thurzó Ilonának fia; már 1659. kir. főasztalnok-mester volt és I. Leopold királynál tekintélyben állott; azonban a Tököly pártjára hajolván, 1681-ben egy ideig fogva volt. 1684-ben teljesen Leopold hűségére tért. Nejétől gróf Forgách Máriától egyetlen leánya, Ilona, Esterházy Miklós neje volt.
Munkái:
Disputatio de Justitia originali, eiusq, inessendi modo Triginta duabus Thesibus comprehensa. Quam ad Dei Optimi Maximi gloriam tuendam In Illustri Aula Illieshaziana publice ventilandam proponit ... sub praesidio ... Davidis Lanii Turoc-Pannonij sturiorum suorum hactenus Directoris strenui ad diem 11. Novembr... 1640. Trenchinij. (Ajánlva atyjának I. Gáspárnak.)
Oratio In Genere Demonstrativo, Continens Qvadrigam Colvmnarvm Ethicarvm guibus Regvm Imperia Principum Provinciae Comitum Comitatus; Vere innituntur & Solide sustentantur. U. ott, (1642.)
Oratio philosophica, de laudibus practicae philosophiae, habita Rosenbergae. 1642. (Igy idézi Fabó: Monumenta evang. aug. conf. in Hung. I. 35. 1., talán egy az előbbivel.)
Levele Szirmay Istvánhoz 1681. júl. 25. közli Garády (Századok 1872. 276. 1.)
Pray, Index Rariorum Libr. I. 539. l.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 64. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai V. 224., 227. l.
Fabó, Monumenta II.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 159., 170. l.