királyi tábla biró, 1817-ben Tokajban (Zemplénm.); a gymnasiumot előbb a sátoralja-ujhelyi kegyesrendieknél, azután Kassán végezte, hol a bölcseletet is hallgatta. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen kezdte, mire joggyakorlatra ment és e közben a még el nem végzett jogi tanulmányokból magánúton tett vizsgálatokat. Az irodalomnak s különösen a politikai hirlapirodalomnak szentelte magát. Később az igazságügyi pályára lépett és kir. törvényszéki biró lett. 1869. máj. 10. a pesti királyi ítélőtáblához rendes biróvá neveztetett ki. Meghalt 1875. febr. 13. Budapesten.
A Garay szerkesztése alatt megjelent Regélő Pesti Divatlapban 1842-ben a Barmecidák vége cz. keleti beszélyével lépett föl és könyvismertetéseket írt. 1843-ban a Nemzeti Ujságban a külföldi rovatot Olivér álnév alatt szerkesztette, később Déry Mihály után szintén Olivér alatt a lapszemlét vette át; 1845-ben Lipthay Sándor vezetése mellett ugyanezen lap szerkesztője lett és a lapot vezér- és egyéb tárgyú czikkekkel látta el. 1848. ápr. 1. Lipthay a lap vezetésétől visszalépvén, ez idő óta az év végeig, midőn a lap a politikai bonyolult viszonyok miatt megszünt, szerkeszté conservativ irányban a Nemzeti Politikai Hirlapra változott Nemzeti Ujságot.
Czikkei a Religióban (1855. I. 37. sz. Nagy Károly, a német császár); a Sürgönyben (1862. 68., 71. sz. Apponyi György gróf); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Honderü 1847. II. 7. sz.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 218. l.
Budapesti Közlöny 1869. 107. sz.
1875: Pesti Napló 36. sz. esti k., Nemzeti Hirlap 46., 48. sz., Ellenőr 46. sz., Vasárnapi Ujság 8. sz. (Nekr.)
Gróf Széchenyi István levelei, Bpest, 1891. 244. 2. és gyászjelentés.