Jézus-társasági áldozópap és tanár, 1710-ben lépett a rendbe; miután a négy fogadalmi évet kitöltötte, Zágrábban és Kolozsvárt a bölcseletet tanította; azután Pozsegában és Zágrábban rector volt, Nagyváradon a seminarium igazgatója; lelkiatya s a Mariana congregatio elnöke. Meghalt 1754. aug. 5.
Munkája: Ortus et progressus variarum in Dacia gentium et religionum cum Principibus ejusdem usque ad annum 1722. Claudiopoli, 1730. (és u. ott, 1764.)
Stoeger szerint magyarra fordította Meissnernek két elmélkedését Krisztus születéséről és kiadta 1739-ben. (Könyvészeti leírását azonban nem találtam, valószínű, hogy kéziratban maradt.)
Stoeger, Scriptores 155. l.
Budapesti Szemle VI. 1859. 302. l. (Szilágyi Sándor)
Petrik Bibliogr.