nyug. főerdőtanácsos, szül. 1836-ban Királyfián (Hontm.); a gymnasium hét osztályát Selmeczbányán, a VIII. Rozsnyón 1853-ban, az erdészeti akadémiát 1860-ban Selmeczbányán végezte. 1864-ben erdészeti államvizsgát tett. Erdészeti szolgálatban állott Coburg herczegnél 11 és fél évig, mire 1868. márcz. a selmeczi erdészeti akadémiához hívták meg segédtanárnak, hol később mint rendkívüli tanár is működött 1872 tavaszáig és egyike volt azon öt közül (Wagner Károly, Lázár Jakab. Fekete Lajos, Szécsi Zsigmond), kik az erdészetet először adták elő magyar nyelven, a mit addig nálunk lehetetlennek tartottak. Ekkor Károlyi György grófhoz ment erdőmesternek s ennél 1878 végeig szolgált. A gróf halála után ezen állás megszünvén, Eszterházy herczegnél volt erdőfelügyelő, míg 1880. júl. 30. az erdőtörvény életbe lépte alkalmával budapesti kir. erdőfelügyelő, 1881. július 19. pedig m. kir. főerdőtanácsos és a földmívelési ministeriumban az erdőfelügyelőségi osztály előadója lett. 1891. júl. 1. nyugalomba lépett.
Mint fiatal erdész részt vett az erdészeti műszótár anyagának gyűjtésében; czikke a Vasárnapi Ujságban (1861. levél a magyar erdészet ügyében. Polonka, aug. 11.); 1863. óta egyike volt az Erdészeti Lapok legszorgalmasabb munkatársainak (1863. A makk- és gubacstermő erdőkről, 1864. Valami az ákáczról és annak vetéséről, 1866. Az erdőtalajnak mezőgazdászati czélokra való használásáról. 1868. Az erdő képe, Az elásandó fának felületes szemítéséről, A vasúti ászokfákról és általában valami a mű- és szerszámfáról, A fák rügyei, A fák fölnyeséséről az erdőben az Alers e czélra szolgáló fürészével, 1869. Az erdei alomról, a csererdőkről, A zöld oltár, 1870. A legelőről azerdőben, A tölgy és annak tenyésztése, 1871-ben is, Az ákácz értéke és jövője hazánkban. Fanemeink elnevezéséről, A fenyőfajok meghatározásáról, Hazánk tölgyajai, A magonczok elvadulásáról, Az országos erdei egyesület előterjesztése a magyar kir. belügyministerhez az erdőkárosítások meggátlása ügyében, 1871. Kirándulás Erdélybe: A Detonata, A Sebes völgye, A tolyitás, A rovarpusztító madarak szereplése a természet háztartásában, Egy fokolya élettörténete, Fokozatos felujító vágás, Csemetenevelés iskolázással, 1872. Az anyagok vándorlásáról a növényekben 9 ábrával, Viharkárok és azok következményei, A közép erdő-üzem a községi és kisbirtok számára, 1872. Erdészeti műnyelvünk érdekében, 1875. A tengeri fenyőkről, Becslés dongára, Az éles mosó fenyer, Rügy és bimbó, 1876. A tüzifa métermértékéről, Hány darab zsindely lesz bizonyos méretű fából, Az erdészet a szegedi országos kiállításon, A donga-becslés méter-mérték szerinti képlete, 1877. Egy érdekes ákácz állab, A cserszömörczéről, két czikk, Az ákácz fordaidejének kérdéséhez, A pinus pinasterről, Csereladások, Erdőőri iskola, A fűvek és fák harcza, 1878. Meglehet-e tölgyeink makkját egymástól különböztetni? Az évi fatermés kiszámítása az átlagnövedék segélyével és az erdőkataszter, Az 1878. erdészeti közgyűlés alkalmával tárgyalásra kitüzendő szakkérdések ügyében, A Nyirség erdei, 1879. Hajlított fából készült bútorok, Adatok a csertermelés aránytanához, Egy méter fa tömtartalma, Üzemmódok a magyar síkföldön, 1880. Adatok a cserszömörczéről, Bükkös erdeinkről, kiváltképpen a melyeknek fatermése alig vagy épen nem értékesíthető, kérelem szaktársainkhoz, Emlékbeszéd Wagner Károly fölött, A bükkfa-butorléczek kérdéséhez, 1881. A vadászati törvény reformálása érdekében, Csemete nevelési költségek, Szakértő erdőtisztek alkalmazása kérdéséhez, 1882. A bajor erdőtiszti személyzet nevelése, Magyarország erdőterményeinek árúforgalma a mult 1881. év I. felében, 1883. Erdei famagvak gyűjtése és csemeték nevelése ügyében, A vörös fenyő tenyésztéséről, 1884. A delibláti homokkötésről, A szelíd gesztenyéről, Közgyűlésünk Pécsett, 1885. A csemeték kiültetése futóhomokon. A május- és karácsonyfákról, A svájczi erdészet 1884-ben, A körutak fái Budapesten, 1886. Összehasonlító adatok a lúcz- és erdei fenyőmag jóságáról, A platán-, nyír- és égermag vetéséről, A fővárosi körutak fáinak öntözéséről, A tölgyek makkjának megkülönböztetése, Az országos erdészeti egyesület jubiláris közgyűlése 1886-ban, 1887. Nagy fák átültetése Párisban, Fanevelés laza zárodás mellett és új eszmék a telepítés és nevelés terén, Az orsz. erd. egy. közgy. 1887-ben, Adatok az Erdészeti Műszótárhoz, Műszótárunk ügyében, 1888. Tölgyeink tenyészeti igényeik tekintetében, Az erdősítés közvetlen vetés útján, A sarjerdő talajról, A török mogyoróról, 1889. Hosszú vagy rövid gyökerű csemete, A siker százaléka, Az ákácz veszedelme, Tölgyeink makkja, Az erdőtenyészet határának feljebb tolásáról magas hegységekben, 1891. Fák ültetése épületek mellé, Fanemek váltakozása az erdőben, 1891. Az erdő és a malaria Ebermayer után, Az erdő mint pénzkölcsön záloga, terem-e gubacsot a kocsántalan tölgy?, 1893. Az ezredéves kiállításhoz, 1895. A fasorokról; legtöbb évfolyamban könyvismertetések és vidéki levelezés); az Erdélyi Gazdában (1869. Kirándulás Erdélybe, erdőszeti viszonyaink és gazdálkodásunk nyomoruságai, 1873. A mezőség befásításának kérdése); a Gazdasági lapokban (1870. A hazai gazdasági tanügy); a Vadász és Versenylapban (1873. Nagy-Károlyi vadászatok sat., álnév alatt is több czikk); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. Érdekeink és a törvényhozás); a Vasárnapi Ujságban (1883. 34. sz. Wagner Károly életrajza.)
Munkái:
Erdőtenyésztéstan. Kiadja az országos erdészeti egylet. Buda, 1871. (2. kiadás, Bpest, 1879.)
A közerdész. Gyakorlati útmutatás az erdészeti műszaki segédszemélyzet számára. Bpest, 1873. (Fekete Lajossal együtt írta; az országos erdészeti egyesület által 200 írt pályadíjjal jutalmaztatott.)
A futóhomok megkötése, befásítása és használata. U. ott, 1885. (40 arany pályadíjat nyert.)
Vadászat kezelése és gyakorlása. U. ott, 1895. Három rész.
Nyulassy Farkas névvel mint vadászati író szerzett nevet az Erdészeti Lapokban és a Vadász Lapban; utóbbiban még Ramóczi alatt is írt kiváltképen az erdő szépségével foglalkozó czikkeket.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1879.
Corvina 1895. 6. sz. és önéletrajzi adatok.