nyomdász betűszedő, szül. 1843-ban Sopronban; ott végezte iskoláit és tanulta a betűszedést. 1863-ban résztvett Langiewitz alatt a lengyel forradalomban. Megsebesülve, visszakerült ismét Bécsbe s Pestre. Valóságos typusa volt a socialista vezérnek. Egész életét a munkások ügyének szentelte s egyik főszónok volt a munkás gyűléseken, a mellett folyvást torzsalkodott az újabb eszmék hiveivel. 1869-ben megcsinálta az ó-budai munkásszövetséget, mely mint ilyen első volt Magyarországon. A párisi munkás congressuson mint magyar munkás követ szerepelt. Évek óta megszünt azon ember lenni, ki a munkás mozgalom élén működhetett volna; ivásnak adta magát. 1890. jún. a Népszava s Arbeiter Wochen-Chronik kiadói bűnvádi följelentést tettek ellene sikkasztás bűntette miatt, mert a beszedett pénzeket nem könyvelte el, hanem a saját czéljaira fordította. Végkép elzüllött, betegen, elhagyatva, barátja Mielvinszky Sándor lengyel emigrans házában Budapesten, vonta meg magát, hol 1890. október 29. meghalt. Temetésének költségeit a magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők fedezték.
1870. ápr. 3. megjelent az Általános Munkás Ujság és németül az Allg. Arbeiter Zeitung, mely lapokat ugyan Külföldi Viktor szerkesztett, de ő úgy az alapításnál, mint a lap vezetésénél főszerepet vitt és akkor tájt számos írói tehetségre valló czikket írt az utóbbiba s a Brüderlichkeit czímű socialis lapba. Az 1871-iki munkás-hűtlenségi perbe ő is bele volt keverve s 11 hónapi vizsgálati fogságot állott ki. 1872-ben a munkáspárt külön nyomdát rendezett be Pesten; ennek üzletvezetője lett és a Munkás Heti Krónikát, úgyszintén ennek német kiadását az Arbeiter Wochen-Chronikot 1873. nov. 30-tól 1876. okt. 15-ig egyedül, okt. 22-től 1879. ápr. 13-ig pedig Frankl Leóval együtt szerkesztette.
Reform, freisinniges Familienblatt 1889-90.
1890: Népszava 26. sz., Nem et 300. sz., Reform 22. sz. és Firtinger Károly szives közlése.