kir. törvényszéki biró, I. Márton és Juhász Katalin fia, szül. 1832. okt. 25. Váczon; iskoláit szülővárosában és Selmeczen járta, midőn a szabadságharcz kitört és ő a 71. zászlóaljhoz mint önkéntes beállott. 1849. okt. Komáromból mint capitulans honvédhadnagy tért haza. 1851-ben Eötvös József akkori volt országos törvényszéki elnök a pest-belvárosi járásbirósághoz gyakornoknak kinevezte; egyszersmind tanulmányait is folytathatta. 1855-ben a budai országos törvényszékhez mint járulnok neveztetett ki. 1856-ban a szegedi törvényszékhez, 1858-ban a pestihez helyeztetett át, hol mint irodavezető s jegyző szolgált. Pestmegyének 1861-ben tartott közgyűlésén a váczi főszolgabiró Podmaniczky Ármin báró mellé választatott meg esküdtnek; szept. a többi tisztviselővel együtt ő is leköszönt; decz. 18. ügyvédi oklevelet nyert és gyakorló ügyvéd lett Aszódon és Pesten. 1867-ben pestmegyei alügyésznek, 1869. márcz. 19. törvényszéki birónak, 1869. nov. 23. pedig helyettes elnöknek választották meg és a pestmegyei főtörvényszék vezetője volt mindaddig, míg 1872. jan. 1. a mostani kir. törvényszék felállíttatott; febr. 6. a kecskeméti kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki, hol 1892. szept. 9. meghalt.
Költeményeket írt a Divatcsarnokba (1859. 1861-62.) és a Napkeletbe (1860. 1862.); jogi czikkeket a Jogtudományi Hetilapba (1866. Néhány szó a sommás osztályos eljáráshoz. Néhány szó a budapesti ügyvéd-egylet alapszabályi tervezetéhez.)
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1894. 126. l. arczk.