népiskolai tanító. 1841. okt. 24. Bakony-Szent-Lászlón (Veszprémm.); a gymnasiumot Győrben végezte, mire a soproni lyceumba került, hol két éves képezdei tanfolyamot végzett és tanítói oklevelet nyert. Tanító volt Nemes-Magoson (Vasm.) öt évig; Nagy-Gerezden pedig Ruprecht Lajos földbirtokos gyermekei mellett két évig nevelősködött. 1867. aug. 4. a szegedi ág. ev. egyházközség tanítóvá választotta s itt működött 1869. szept. 25-ig, midőn a felekezeti iskola községivé alakíttatott át. Mint községi tanító, az éles-utczai, majd a rókusi népiskolánál működött 1890. jan. 20. bekövetkezett halálaig. 1871-ben részt vett a soproni tornatanítói tanfolyamban és tornatanári oklevelet nyert; az 1872-73. tanévben a szegedi állami főreáliskolához tornatanítóvá neveztetett ki, hol három évig működött. 1884-ben a Szegeden nem magyar ajkú tanítók részére rendezett tanfolyamnak is egyik tanítója volt. A csongrádmegyei tanító-egylet és a szegedi torna-egylet megalapítása körül tevékeny munkásságot fejtett ki; a közgyűléseken több tanügyi kérdést fejtegetett. Számoló gépei a szegedi s budapesti kiállításon elismerő oklevelet nyertek.
Czikkeket írt a természetrajz, számtan, földrajz és énektanítás modszeréről, az iskolai közegészségügyről a Tanügyi Lapokba, a Tanügyi Közlönybe, a Szegedi Naplóba s a Szegedi Hiradóba.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 148. l.
Szinnyei J., Magyar Írók V.