orvosdoktor, nyug. egyetemi tanár, szül. 1811. decz. 7. a kismartoni Kismartonhegyen, hol atyja H. Jakab az Eszterházy herczegnek a nagy Haydn vezérelte zenekarában működő, kremsi születésű s oboát játszó zenész volt, ki a herczegi szolgálatból 1813. márcz. 31. lépett ki s Bécsbe költözött gyermekeivel együtt. A kis fiú maga is zenével kezdte pályáját és az udvari templomi zenekarban működött. De csakhamar megszállta a tudományok iránti vágy és gymnasiumi tanulmányai után az orvosi szakot végezte a bécsi egyetemen. 1833-ban a bécsi anatomiai intézetben díjazatlan prosectornak nevezték ki. 1835-ben megszerezte az orvosi oklevelet és fizetéses prosector volt. 1837-ben a prágai, 1845. a bécsi egyetem tanára lett. A bécsi tudom. akadémia 1847-ben tagjává, a m. tudom. akadémia 1873. máj. 21. külső tagjává s több külföldi tudományos társulat tiszteletbeli tagjává választotta. A párisi akadémia anatomiai s comparativ anatomiai dolgozatainak méltánylásául 1861-ben első díjban részesítette. Életének utolsó éveiben egyetemi hallgatóknak hat, 300-300 frtos ösztöndíjat és 140 szegény sorsú gyermek számára Mödlingben árvaházat, valamint 170 gyermeknek Perchtholdsdorfban kisdedóvót alapított és tartott fenn; halála után pedig mintegy 300,000 frtnyi vagyonát jótékony czélokra hagyta (nejének, Gaffron Augusztának, a jónevű költőnőnek, a haszonélvezetét hagyván). Hazánkról sem feledkezett meg; még halála előtt a felső Kismartonhegyen apáczák vezetése alatt levő kisdedóvónak 7000 frtot, halála esetére ugyanezen intézetnek 5000 forintot hagyományozott. Hyrtl ugyanazon házban született, a hol a kisdedóvó van s bécsi tanítványai 1874-ben e házra emléktáblát helyeztek. Meghalt 1894. júl. 17. Perchtoldsdorfban. Bécs mellett. A m. tudom. akadémiában 1896. jan. 27. Thanhoffer Lajos tartott fölötte emlékbeszédet.
Főbb munkái:
1. Vergleichende anatomische Untersuchungen über das Gehörorgan des Menschen und der Säugethiere. Prag, 1845.
2. Lehrbuch der Anatomie des Menschen mit Rücksicht auf physiologische Begründung und praktische Anwendung. Prag, 1846. (2. kiadás. Bécs, 1850., 18. kiadás. Bécs, 1885. Magyarul: Ford. Foltényi János, Rhédey Antal segélyével, boncztani szótárral. Buda, 1849.)
3. Handbuch der topographischen Anatomie und ihrer praktisch-medizinisch-topographischen Anwendungen. Wien, 1847. Két kötet. (7. kiadás. Wien, 1882. Magyarul: Az ember gyakorlati tájboncztana, orvosnövendékek számára. Sárospatak, 1869.)
4. Beiträge zur vergleichenden Anbiologie. Wien, 1850.
5. Beiträge zur Morphologie der Urogenitalorgane der Fische. Wien, 1850.
Wurzbach, Biogr. Lexikon IX. 462-469. l. (Életére vonatkozó kútfők és arczképeinek jegyzéke.)
Ország Tükre 1863. 33. szám arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 11. szám arczk.
Szinnyei Könyvészete. Bpest, 1878. 311-321. hasáb. (Munkáinak és czikkeinek jegyzéke.)
Eisenberg, Ludwig, Das Geistige Wien. Wien, 1893. II. 221-227. l. (Életr. és munkáinak, czikkeinek bő jegyzéke.)
1894: Pesti Napló 197. sz. (Ágai Adolf), Gyógyászat júl. 22. sz., Természettudományi Közlöny. Pótfüzet (Kuthy Dezső), Vasárnapi Ujság 1894. 29., 30. sz. arczk., Akadémiai Értesitő 117-134. l. (Thanhoffer Lajos emlékbeszéde.)