zsidó theologus, szül. 1830. szept. 18. Szent-Miklóson; 1840-45-ben a pesti ág. ev. gymnasiumot látogatta; azután mint tanító működött az ó-budai zsidó iskolán. 1848-ban a honvédek közé lépett és tiszti rangot nyert. A szabadságharcz után Paksra ment és az ottani talmudiskolában folytatta félbeszakított theologiai tanulmányait. 1854-ben a miavai othodox község megválasztotta rabbijának. Ez állásáról azonban három év mulva lemondott és 1858. Prágába ment, hol egyetemi tanulmányainak befejezése után, mint rabbi s hitszónok nyert alkalmazást. 1866. elfogadta az Ahawath-Cheszed new-yorki zsidó község meghivását, hol 1884. okt. 4. bekövetkezett haláláig mint rabbi működött. Egyebek közt sikeresen fáradozott a Hebrew Union College (amerikai rabbiiskola New-Yorkban) létrejöttén, hol a sémi nyelvek tanára volt.
Zsinagogai beszédeket és hitfelekezeti czikkeket írt.
Munkái:
1. Ein Wort der Weihe. Pest, 1857..
2. Die 5 Megilloth nebst d. syrisch. Targum... Prága, 1866.
3. Orcho we Amitecho. New-York, 1868 (Német szónoklatgyűjtemény.)
4. Gems of the Orient. New-York, 1877. (Keleti közmondások angolul.)
5. Adolph Hübsch. A Memorial. New-York, 1885. (Életrajza, több költeménye, beszéde s czikkei).
Lippe, Bibliogr. Lexikon. Wien, 1889. II. 110. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona IX. 514. l. (Kohn Sámuel.)