városi polgár Medgyesen.
Kézirati krónikát hagyott hátra, melyet Marienburg (Siebenbürgische Provinzialblätter I. 195.) idéz és Lebrecht, (Geschichte der Fürsten Siebenbürgens. Hermannstadt, 1792., II. 127. l.) czímét is adja: Johannis Hutter Annales; ellenben Haner, G. J., Bibliotheca Hung. et Transs. historica cz. munkájában így idézi: Nachrichten von den Ungarischen und Siebenbürgischen Begebenheiten 1141-1621. (ez a Brath János Kronikájának czímével azonos). Az eredeti H.-féle kéziratot Gräser Sámuel medgyesi tanácsos bírta; ezt állítja Brecht András 1839. jún., midőn a brassói Unterhaltungsblätter számára beküldötte H. életrajzát (melyet akkor nem közöltek); e szerint H. atyja ónmíves (Zinngiesser) volt, Pillitzből (Szászország) származott és midőn Erdélybe Medgyesre mint ónmíves legény bevándorolt, 1568-ban nőűl vette Schuller Márta Máriát; ezek fia H., a kronikaíró, 1569. febr. 28. született Medgyesen és szintén ónmives volt; szeretett írni, olvasni s 1649. jan. 19. meghalt. Ez adatok hitelességét azonban Trausch kétségbe vonja; miután az állítólagos Bergler- és Graffius-féle kéziratok, honnét ezen életrajz állítólag kiíratott, eddig ismeretlenek.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 231. l.